A Mi Hazánk parlamentbe kerülése eggyel több okot ad a Fidesznek arra, hogy ne húzódjon be középre – vázolta a szélsőjobboldal térnyerésének lehetséges következményeit Hunyadi Bulcsú, a Political Capital vezető elemzője.
A Toroczkai László vezetésével működő pártot a Jobbikból kivált politikusok alapították 2018-ban. A Mi Hazánk a 2019-es EP-választáson 114 ezer szavazattal 3,3 százalékot ért el, ami kevés volt a mandátumszerzéshez. A mostani országgyűlési választáson azonban – közel 6 százalékkal és 332 ezer szavazattal – parlamenti párttá vált.
Bár ezt az eredményt egyik felmérés sem prognosztizálta, a Mi Hazánk jó szereplése nem a semmiből jött. Tavaly tavasszal például, amikor a párt népszerűségét 2 százalék körül mérték, Závecz Tibor, a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet vezetője a Népszavának elmondta: a másodlagos preferenciák alapján a Mi Hazánknak a teljes népességre kivetítve elméletileg van még 3 százalékos tartaléka. Ennek a tartaléknak a fele – valahol 100-150 ezer ember között – akkoriban a Fidesz, 40 százaléka – 50-100 ezer ember – a Jobbik szavazója volt. A megmaradt 10 százalék megoszlott a többi párt között.
Kezdetben a Mi Hazánk a régi jobbikos stratégiával, a cigányellenességgel és az antiszemitizmussal próbálkozott, de a választók részéről erre nem volt komoly fogadókészség – állapította meg Hunyadi Bulcsú. A Covid-járvány időszaka lényeges változást hozott – folytatta –, a Mi Hazánk vírusellenes és vakcinaszkeptikus nézetei olyan rétegeket is megszólítottak, amelyek kívül estek a hagyományos szélsőjobbos magon.
A Jobbik szakadása után a fideszes közmédia és a jobboldali sajtó nagy erőkkel népszerűsítette a Mi Hazánkat, az MTI a párt jelentéktelen akcióiról is beszámolt. Hunyadi Bulcsú kedvenc példája:
még abból is hír lett a távirati irodánál, hogy a Mi Hazánk matricákat osztogatott a Nyugati pályaudvarnál.
Hunyadi Bulcsú elmondása szerint egészen addig így ment ez, amíg a Fideszben úgy gondolták, a Mi Hazánk csak a Jobbikot gyengíti, és nincs olyan veszély, hogy a kormánypárttól is elvisz szavazatokat. Amikor – feltehetően a belső mérések alapján – kiderült, hogy a Mi Hazánkkal a kormánypárti tábor egy része is szimpatizál, megszűnt a fideszes médiatámogatás. A Fidesz még témákat is átvett a szélsőjobboldaltól: ilyen volt egyebek között az úgynevezett „börtönbiznisz” elleni fellépés, amelynek a járvány berobbanása vetett véget.
A 2019-es EP-választáskor – tette szóvá a Political Capital vezető elemzője – nem kapott elegendő figyelmet, hogy mennyire meggyengült a Jobbik (220 ezer szavazat, 6,3 százalék). A jobbikos szavazók ekkor még tartózkodó álláspontot képviseltek, tömegesen nem vándoroltak át más párthoz. A parlamenti választáson azonban már minden jel szerint megtették.
Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje lapunknak adott interjújában kijelentette: „Úgy mértük, hogy a régi jobbikos szavazók harmadát fogjuk elveszíteni, miközben legalább a kétharmadát veszítettük el”.
Márki-Zay Péter: Mostantól nem ellenzék, hanem ellenállás vanA politológusok körében konszenzus van arról:
a Mi Hazánk jórészt az ellenzéki összefogásnak hátat fordító jobbikos szavazóknak köszönheti, hogy bekerült a parlamentbe.
Logikusnak tűnik, hogy a jobbikosok jelentős része a Jobbik és a Demokratikus Koalíció szövetsége miatt keresett másik pártot magának – erősítette meg Hunyadi Bulcsú. A választási adatok alapos elemzésekor lehet választ adni arra, hogy a jobbikosok végül milyen arányban támogatták az ellenzéki összefogás helyett a Fideszt vagy a Mi Hazánkat.
Kérdésünkre, hogy mennyiben tekinthető meglepetésnek a Mi Hazánk által elért közel 6 százalékos eredmény, Hunyadi Bulcsú közölte: ez év elején még biztosra vette, hogy Toroczkaiék bejutnak a parlamentbe. Később azonban, amikor a Fidesz visszavonta a járványügyi korlátozó intézkedéseket, majd kitört az ukrajnai háború, már úgy látta, hogy jelentősen gyengültek a Mi Hazánk esélyei.
Hiszen a korlátozások megszüntetésével „kihúzták a szőnyeget” a párt alól, ami pedig a háborút illeti, a Mi Hazánk NATO-ellenes és Putyin-barát retorikája nem különbözött markánsan a kormány propagandájától. Ilyen aspektusból a Political Capital elemzője kisebbfajta meglepetésnek minősítette, hogy a Mi Hazánknak sikerült – méghozzá simán – átlépnie a parlamenti küszöböt.
A Mi Hazánk szavazói főként a falvak, kisebb és közepes méretű városok lakói közül kerülnek ki. Hunyadi Bulcsú valószínűnek tartja, hogy a Mi Hazánk az Országgyűlésben szimbolikus ügyekben együtt szavaz majd a kétharmados többséggel, de radikalizmusban mindig a kormánypárt előtt fog járni néhány lépéssel, ezzel pedig nyomást helyez a Fideszre, folyamatosan támadja azt. Mivel a szavazótáborok bizonyos mértékű átfedést mutatnak, a Fidesz a támadásokra kénytelen lesz reagálni. Az elemző összességében arra számít, hogy a parlamentbe bejutott szélsőjobboldal tovább fog erősödni.
