Az elmúlt hat esztendő legtragikusabb munkahelyi baleseti statisztikáját hozta a tavalyi év: 2015 óta nem vesztették annyian életüket munkavégzés közben, mint 2021-ben. A 84 elhunyt dolgozó csaknem harmadával több halálos áldozatot jelent 2020-hoz képest, és ugyanennyivel nőtt meg a súlyos csonkulásos balesetet szenvedők száma is – utóbbi 30 embert érintett. Az előző évhez mért jelentős növekedés részben betudható annak, hogy a Covid-járvány miatti kényszerszünetek 2020-ban a munkahelyi balesetek esélyét is csökkenthették. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium munkavédelmi irányítási főosztálynak adatsora azonban nem csak a Covid–19 első évéhez képest mutat romló tendenciát.
Az elmúlt évtizedben a munkahelyi balesetek száma folyamatosan nőtt: 2012-ben több, mint 17 ezerszer jegyeztek fel ilyesmit, 2019-ben, a Covid előtti évben már több, mint 24 ezerszer. Ezt mérsékelte vélhetően a járvány 2020-ban kicsit több, mint 20 ezer, majd tavaly mintegy 21 600 esetre. A halálos kimenetelű balesetek száma eközben 62-ről 84-re ugrott, miközben 2015-ben már volt egy olyan tragikus év, amikor szintén ilyen sokan vesztették életüket munkavégzés közben.
A halálos balesetek harmada az építőiparban történt: tavaly 28 építőipari munkás halt meg az építkezéseken. A Covid első éve arányaiban még rosszabbul alakult: a 64 halálos áldozatból 27 dolgozott az építőiparban. Az elmúlt évtizedben mindig ebben az ágazatban haltak meg a legtöbben munkájuk során, ám 2016 óta évről évre egyre több építőipari munkás veszti éltét, ami a szintén egyre növekvő építőipari megrendelésekkel magyarázható. A 2020-as kirívó adat is vélhetően annak köszönhető, hogy az építkezések a járvány kellős közepén sem álltak le.
A kis cégeknél dolgozó középkorú férfiak a legveszélyeztetettebbek
A statisztika alapján a legkevésbé a kis létszámú, 50 fő alatti munkahelyeken biztosítják a munkavégzés biztonságos feltételeit. A halálos kimenetelű balesetek majdnem fele legalábbis az 1-9 főt foglalkoztató munkahelyeken, majdnem negyede pedig a 10-49 fős cégeknél történt. Ezeknél a vállalkozásoknál dokumentálták a súlyos csonkulással járó balesetek több, mint felét is: a 9 fősnél kisebb cégeknél tavaly 10, az 50 fősnél kisebbeknél pedig 7 munkavállaló szenvedett ilyen súlyos balesetet. A legtöbb munkahelyi baleset ugyanakkor összességében nem ezeknél a cégeknél történik, hanem az 50-249 fős vállalatoknál. Életkor szerint a 45-50 év körüliek a legveszélyeztetettebbek: tavaly a 84 halálos áldozat közül 29 ebből a korcsoportból került ki, és a súlyos csonkulásos balesetek harmadát is ők szenvedték el. Zömmel a férfiakat éri a szerencsétlenség: tavaly öt nő vesztette életét munkahelyi baleseteben, és ketten szenvedtek súlyos csonkulásos baleset. A legtöbb halálos munkahelyi baleset tavaly Jász-Nagykun-Szolnok megyében (14), Budapesten (10), Bács- Kiskun és Pest megyében (egyaránt 8) történt.
Az építőipar teljesítménye 2017 óta évről évre 20 százalékkal bővült, a hirtelen megnövekedett feladatok közepette viszont a munkaadók és a munkavállalók is felelőtlenebbé váltak, és kisebb súlyt fektettek a munkavédelemre – mondta érdeklődésünkre Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. A legtöbb halálos baleset a magas- és a mélyépítési munkálatoknál következik be: a dolgozó lezuhan a magasból, vagy a nem, vagy nem megfelelően kizsaluzott gödörben, például egy csatornaásásánál omlik rá a föld. Az ÉVOSZ elnöke szerint a munkavállalók iránti nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség a munkaadók részéről, ugyanakkor a dolgozóknak is több figyelmet kellene szentelniük a megelőzésre. Sok esetben hiába ad ugyanis a cég védőfelszerelést, a dolgozók nem használják. A cégen belüli ellenőrzéseket és a munkavédelmi oktatásokat is komolyabban kellene venni, hogy ezek ne csak egy aláírt papírt jelentsenek – fogalmazott Koji László. Hozzátette: a hatósági ellenőrzések számát, és a bírságok nagyságát is növelni kell, mert azoknak visszatartóereje lehetne.
A munkavédelmi hatóság le is folytatott egy célvizsgálatot tavaly május és szeptember között az építőiparban. Összesen 1095 vállalkozást vizsgáltak, és 87 százalékuknál találtak valamilyen szabálytalanságot. Az eredmények alapján, ahol szükséges volt (20 fő felett), választottak munkavédelmi képviselőt, és 90 százalékban készítettek biztonsági és egészségvédelmi tervet is az építkezéshez, előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatra a dolgozók 94 százalékát elküldték. Védősisakot a munkáltatók 97 százaléka biztosított, ám azt a dolgozók negyede nem használta. Az útépítési munkálatokon hasonló arányokat tapasztaltak az ellenőrök a láthatósági mellényekkel kapcsolatban. Arra is akadt példa (7 százalék), hogy ásványvizes vagy üdítős palackban tárolták a hígítókat, oldószereket, amelyek így, ha összetévesztik, életveszélyes mérgezést okozhatnak.
A munkáltatók 29 százalékának egyáltalán nem volt, vagy nem volt teljes körű kockázatértékelése az adott építkezésre. Pedig az adná a balesetek megelőzését szolgáló intézkedések alapjait, például, hogy milyen védőeszközök szükségesek, mi legyen a munkavédelmi oktatás tematikája. A leesésveszély értékelése a legtöbb helyen formális volt, emiatt a különböző munkafázisokban nem mindig biztosították a leesés elleni védelmet. A szabadba vezető falnyílások, magasban lévő munkaszintek kétharmadát nem látták el leesés elleni kollektív védelemmel, gyakran csak egy egysoros deszkakorlátot szegeltek kívülről a födémre. A tetők kétharmadában sem védő-, sem megfelelő jelzőkorlát nem volt. A dolgozók harmada nem kapott egyéni leesés elleni védőeszközt, s ha kaptak is, azok nem mindig voltak megfelelőek, vagy a dolgozók használták rosszul.
A mélyépítési munkákat megelőzően kötelezően előírt talajmechanikai vizsgálatokat az esetek harmadában nem végezték el, ugyanilyen arányban a munkagödrök oldalfalát nem támasztották meg. Utóbbit a munkáltató sokszor azzal próbálta magyarázni, hogy a dúcolat az árokban folyó munkát is akadályozná. Az ellenőrök szerint ez is azt bizonyítja, hogy a munkát nem tervezték meg jól, a munkaeszközöket pedig nem a körülménynek megfelelően választották meg.
A hatóság a fentiek miatt összességében csupán 26,5 millió forint munkavédelmi bírságot szabott ki.
