Ukrajna még több fegyvert és szankciót követel a kramatorszki vasútállomás elleni rakétacsapás után - írja a Reuters.
A támadásban legkevesebb 52 ember veszítette életét - köztük nők és gyerekek, akik a fenyegető orosz offenzíva elől menekültek. A város polgármestere azt közölte, a történtek idején közel négyezren lehettek a helyszínen. Volodimir Zelenszkij a civilek elleni szándékos merényletről beszélt.
„Határozott globális választ várunk erre a háborús bűncselekményre. Bármilyen késlekedés az Ukrajnának történő fegyverszállításban, bármilyen elutasítás csak azt jelentheti, hogy az érintett politikusok jobban akarnak segíteni az orosz vezetésnek, mint nekünk”
- fogalmazott az ukrán elnök péntek késő este közzétett videoüzenetében. Egyúttal energiaembargót, valamint az összes orosz bank kizárását követelte a nemzetközi rendszerből.
Pavlo Kirilenko regionális kormányzó azt közölte, a kramatorszki vasútállomást egy Tocska-U ballisztikus rakétával vették célba, mely kazettás bombákat tartalmazott. Utóbbi bevetése háborús bűncselekménynek számít - noha ennek ellenére a megszállók rendszeresen alkalmazzák. Ezt a fegyvertípust egy 2008-as szerződésben tiltották be, amit sem Oroszország, sem Ukrajna nem írt alá. A Kreml tagadja, hogy kazettás (vagy más néven fürtös) lőszereket alkalmazott volna - noha az offenzíva első napjain több videón is jól látható volt, amint Harkiv egyik panelházas övezetében ilyen bombák robbannak fel.
Washingtonban egy magas rangú védelmi tisztviselő azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem hisz Oroszországnak, miszerint nem ők a felelősek a kramatorszki támadásért. A Fehér Ház jelezte, támogatni fogja a történtek kivizsgálására irányuló kísérleteket. Boris Johnson brit miniszterelnök úgy véli, a történtek megmutatták
„milyen mélyre süllyedt Putyin dicsőített hadserege”.
A rakéta oldalán oroszul a „gyermekekért” felirat volt olvasható. Moszkva évek óta azzal vádolja Kijevet, hogy a szeparatisták által ellenőrzött Kelet-Ukrajnában olyan támadásokat hajt végre, mellyel civileket és gyerekeket öl meg. Az orosz elnök többször is népirtásnak nevezte az ott zajló folyamatokat. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egy állásfoglalásában kimondta, ezen állítások minden valóságalapot nélkülöznek.
Ugyanakkor a moszkvai védelmi minisztérium állítja, a rakétákat az ukrán hadsereg használta, mivel az orosz fegyveres erőknek nem jelöltek ki célpontokat a városban.
Ördögi orosz terv született a „náci" Ukrajna felszámolására
Keletre tolódó harcvonal
A bucsai mészárlásról van szó egy kiszivárgott orosz rádióüzenetbenUkrán és nyugati tisztviselők szinte egybehangzóan arra számítanak, hogy az orosz erők megpróbálják teljes ellenőrzésük alá vonni Donyecket és a keleti szomszédos Luhanszkot, amelyeket 2014 óta részben a Moszkva által támogatott szakadárok tartanak irányítás alatt. Oroszország azt közölte, hogy az úgynevezett „különleges művelet belátható időn belül” véget érhet. Egyes információk szerint Vlagyimir Putyin egy jelképes napra, a május 9-ei győzelem napi ünnepségre szeretne valamilyen eredményt felmutatni. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azonban szkeptikus és úgy véli, a háború hónapokig, de akár évekig is tarthat.
Az ukrán erők péntek késő este azt közölték, hét orosz támadást sikerült visszaverniük, megsemmisítve kilenc harckocsit, hét egyéb páncélos járművet, valamint két helikoptert.
Pénteken egy törvényszéki szakértői csoport megkezdte egy tömegsír exhumálását Bucsa városában. Itt több száz civilt végeztek ki a megszállók. Oroszország „szörnyű hamisításnak” tartja azon állításokat, mely szerint a polgári lakosság tagjait ölték volna meg a városban. Kijelentették, mindez azt szolgálja, hogy lejárassák hadseregét és ürügyként szolgáljon a további szankciókhoz.
A több mint hat hete tartó orosz invázió miatt már négymilliónál is többen menekültek külföldre, ezrek veszítették életüket, a lakosság negyede vált hajléktalanná, városok váltak romhalmazzá. Emellett Ukrajna lerohanása is jóval több időt vesz igénybe, mint azt a Kreml gondolta volna.
