A februári 8,3 százalékról márciusban 8,5 százalékra tovább gyorsult az éves infláció, ezzel 15 éve nem látott magasságba szökött a pénzromlás üteme. Utoljára 2007 júniusában rögzített ilyen magas adatot a KSH. Némi öröm az ürömben, hogy az elemzők ennél rosszabb adatot vártak, a jegybank szerint pedig benne volt a pakliban erre a hónapra akár a 9 százalékos infláció is. A fogyasztói árak ugyanakkor februárhoz képest is 1 százalékkal nőttek, és a - gyorsan változó tételektől megtisztított - maginfláció is 1,1 százalékkal emelkedett. Az éves maginfláció ezzel több mint húsz éves csúcsra, 9,1 százalékra ugrott, ami az árdinamika tartósságát mutatja. Márciusban már egy hónapja érvényben volt az élelmiszerárstop, és november közepétől az üzemanyagok ára sem mehetett 480 forint fölé. Az infláció mégis gyorsult, igaz, elemzők szerint ezek nélkül 10-12 százalékra is felugrott volna a drágulás üteme.
Nem egy-egy termék vagy szolgáltatás kiugró áremelkedése felelős a magas inflációs adatért: rendkívül széles körű az inflációs nyomás – kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Az élelmiszerek éves drágulási üteme 13 százalékra gyorsult márciusban, de erősödött szinte az összes főbb termékkör, így a ruházkodási és a tartós fogyasztási cikkek körében is. Egyedüli kivétel a szeszes italok és a dohánytermékek köre, ahol az előző évi magas bázis húzta vissza az éves inflációs ütemet. A szolgáltatások 6 százalékkal drágultak, és alig találni olyan szolgáltatáscsoportot, ahol ne gyorsult volna az áremelkedés üteme. Virovácz Péter szerint ez vélhetően a növekvő energiaszámla, az emelkedő munkaerőköltség és a használati eszközök drágulásának kombinációjaként adódó költségsokk hatása. A szolgáltatók egyre inkább áthárítják a fogyasztókra ezt, hiszen a kereslet továbbra is élénk.
Az elemző a friss adatok fényében legjobb esetben is egy „oldalazó” inflációra számít a következő hónapokban. A tavalyi bázishatás segíti majd az éves inflációs mutató csökkenését, ám közben a márciusban elszabaduló energia- és nyersanyagárak, illetve a továbbra is gyenge forintárfolyam újabb inflációs nyomást okoz. A napokban ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök utalt az árstop hosszabbítására, így csökkent a kétszámjegyű inflációs mutató valószínűsége, az adat 9 százalék felett tetőzik majd valamikor június-júliusban, még az árstopok hosszabbítása esetén is. Az idén így 8-9 százalékos sávba várható a drágulás átlagos üteme – vetítette előre Virovácz Péter. Mindezek alapján arra számít, hogy a jegybank kamatemelési ciklusa folytatódik a következő hónapokban, az effektív kamat akár 8-8,25 százalékra is emelkedhet az idei év közepére. Azt viszont egyre kevésbé tartja valószínűnek, hogy bármilyen reális jegybanki szigorítás mellett 2023-ban visszatér az infláció a 3 százalékos célhoz.
Nagy János, az Erste Bank elemzője is úgy értékelt: az inflációs cél elérése várhatóan csak 2024-ben következhet be. Bár a márciusi adatok pozitív meglepetést okoztak, a részletek még inkább rávilágítanak arra, hogy az alapfolyamatokban egyelőre nincs lassulás – szögezte le. Szerinte az árdinamika az év második felében mérséklődhet, de meglehetősen lassú tempóban. Az árstopok fenntartása egyrészt masszív költséget jelenthet a büdzsének és az érintett vállalati körnek, másrészt a megemelkedett inflációs időszak elnyújtását eredményezheti.
