Jelentősen visszavette a magyar gazdaság növekedésére adott előrejelzését a GKI Gazdaságkutató Zrt. A cég prognózisa szerint idén a korábban várt 4,7 százalékkal szemben csak 2,7 százalékkal nőhet a magyar gazdaság az orosz-ukrán háború és az arra válaszul hozott szankciók miatt. Az infláció ezzel szemben kilő, a GKI elemzői szerint éves átlagban 9 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak. A GKI elemzése szerint Oroszország ukrajnai agressziójával a magyar kormány keleti nyitással és „Brüsszel”-ellenességgel jellemezhető politikája zsákutcába jutott, mozgástere, zsarolási potenciálja nagymértékben beszűkült. A magyar energiapolitika egyoldalú orosz orientáltsága tarthatatlanná vált (Paks 2 megépítése gyakorlatilag ellehetetlenült, míg Paks I. üzemeltetése és a földgázszállítás bizonytalanabbá vált).
Az Európai Unió újjáépítési alap forrásaihoz való hozzáférés már a háború kitörése előtt egyértelműen összekapcsolódott a jogállamisági követelményekkel. Ez kikényszeríti a magyar politika felülvizsgálatát. Ugyanakkor látszólag ennek ellentmondva az is lehetséges, hogy az egységes európai fellépés demonstrálása érdekében az EU a gyakorlatban, legalábbis egyelőre, nagyvonalúan fogja kezelni a magyar jogállamisági problémák tényleges megoldását. A GKI kutatói szerint az sem zárható ki, hogy Magyarország és az Orbán-kormány teljesen egyedül marad: nem lehetetlen ugyanis, hogy az egyértelműen oroszellenes és Magyarországnál lényegesen nagyobb, erősebb és befolyásosabb Lengyelországgal gyors politikai kompromisszum születik Brüsszel részéről – vélik.
Vagyis nemcsak gazdasági, hanem politikai értelemben is vákuumba kerülhet Magyarország. A magyar gazdaság erősen függ az uniós támogatásoktól, amit a kormány klientúra-építésre használt fel, emiatt viszont eszköztelenné vált az újabb válsággal szemben. Elegendő a hatalmas államháztartási hiányra gondolni, de az infláció korlátozására hozott kormányzati intézkedések is hatástalanok voltak, ráadásul némelyik még ellátási zavarokat is okozott. Az energiaár-robbanás időszakában a rezsicsökkentés eleve hibás módszere tarthatatlanná válik – teszik hozzá a kutatók.
Az államháztartási hiány, az elszálló energiaárak miatt Magyarország, a magyar gazdaság nem létezhet az uniós pénzek nélkül, ezért szükséges a kiegyezés Budapest és Brüsszel között - véli a GKI. A kutatók szerint, ha a választások után marad a jelenlegi kormány, akkor lényegi engedményeket fog tenni Brüsszel számára, a jelenlegi ellenzék pedig választási győzelme esetén értékrendjének megfelelő reformokat hozhat.
A GKI jelenlegi előrejelzése nem számol a háború eszkalációjával, de annak gazdaságra gyakorolt hatásai miatt az idei növekedési várakozásait 2,5-3 százalékra csökkentette, amely még mindig magasabb az EU 2-2,5 százalékos növekedésénél. A lakosság jövedelme a kormányzat választási gazdaságpolitikája következtében 2022-ben nagyon jelentősen emelkedik. S bár ezt a részben éppen ennek következtében megugró infláció erodálja, a reálkeresetek a 9 százalék körüli infláció esetén is 4,5 százalékkal, a reálnyugdíjak 5, a reáljövedelmek 5,5 százalék körüli mértékben emelkedhetnek. A növekedést fékezi, hogy a beruházások idén stagnálnak, ennek egyik oka a szükséges költségvetési kiigazítás, illetve, hogy az orosz és a kínai projektek (Paks 2, Vasúti V0, Budapest-Belgrád vasútvonal) ellehetetlenülnek.
A Magyar Nemzeti Bank a múlt héten közölte idei friss gazdasági prognózisát: a jegybank 7,5-9,8 százalékos inflációval számol, ez gyakorlatilag megegyezik a GKI 9 százalékával, míg a gazdasági növekedést 2,5-4,5 százalékos tartományba vette vissza, ami némileg optimistább a GKI 2,7 százalékos előrejelzésénél.
Májustól brutálisan elszabadulhat az infláció, az étolaj ára akár a duplájára is nőhetMegszorítások jönnek: Már 10 százalékos inflációról beszél az MNB