A Fidesz meglepően nagyarányú győzelmét és az Egységben Magyarországért pártjainak kudarcát több elemző is azzal magyarázta az elmúlt napokban, hogy a jobbikos szavazóknak nem tetszett pártjuk részvétele egy baloldali szervezeteket is magában foglaló koalícióban, ezért közülük sokan átszavaztak a Fideszre, illetve a Mi Hazánkra, vagy el sem mentek voksolni.
A Republikon a 2018-as választási eredményekkel vetette össze az idei részvételi és szavazati adatokat abban a húsz egyéni választókerületben, ahol négy éve a legjobb eredményt érte el a Jobbik. Az látszik, hogy a párt korábbi szavazótáborának nagyjából a fele (53 százaléka) maradt hűséges és követte a Jobbikot az idei választáson induló hatpárti összefogásba, negyedük azonban azzal fejezte ki nemtetszését, hogy nem ment el voksolni. Az átlag mögött azonban nagyok az eltérések.
A később a dunaújvárosi polgármesteri széket választó Pintér Tamás 2018-ban megnyerte a pártnak Fejér megye 1-es számú választókerületét, s ehhez 20 ezer szavazatra, a voksok 44 százalékára volt szüksége, 15 százalékot elvittek az ellenzék más pártjai. A lemondása után megválasztott szintén jobbikos Kálló Gergely mögött már felsorakozott a későbbi összefogás valamennyi ellenzéki pártja, majdnem 57 százalékos fölénnyel nyert. A mostani voksoláson azonban csak 43,2 százalékot szerzett, a Mi Hazánk pedig a szavazatok 5 százalékát gyűjtötte be. A Republikon számításai szerint ebben a körzetben a régi Jobbik-szavazók 56 százaléka voksolt az Egységben Magyarországért jelöltjére, 10 százalék a Mi Hazánkra, 7 százalék pedig a Fideszre. Ugyanakkor Veszprém megyében, a tapolcai körzetben Rig Lajosra szavazott minden aktív jobbikos, csak a régi szavazói 28 százaléka otthon maradt. Ózdon viszont csak a régi jobbikos tábornak mindössze 32 százaléka maradt meg az összefogás szavazójaként, 15 százalékot vitt a Mi Hazánk és 16 százalékot a Fidesz. Átlagban tehát a szavazóinak fele követte a Jobbikot az összefogásba.
