Újabb mandátumot szerzett a Fidesz-KDNP a határon túli szavazatokkal, így jelen állás szerint a kormánypártoknak 136 képviselőjük ülhet be az új Országgyűlésbe, míg a hatpárti ellenzéki összefogás egy listás helyet veszített, így 55 képviselőt küldhet a parlamentbe. A számok azonban még változhatnak, ugyanis választókerületenként egy szavazókör eredményeit csak szombaton számolják össze, amikor hozzájuk adják az átjelentkezettek, illetve a külföldön élő, ám magyarországi lakcímmel rendelkezők voksait. Mivel utóbbiak között az exit poll felmérések szerint az ellenzéki összefogás sokkal jobban szerepelt, mint a kormánypártok, előfordulhat, hogy néhány billegő körzet jelenlegi állása megfordul.
Erre a legnagyobb esély a fővárosi 13-as választókörzetben adódik, ahol a Fidesz-KDNP-s Szatmáry Kristóf 98,63 százalékos feldolgozottságnál csak 38 vokssal vezet a hatpárti összefogás jelöltje, a szocialista Vajda Zoltán előtt, de ezer szavazatnál kisebb a különbség a baranyai 1-es, a budapesti 12-es, 14-es és 15-ös választókörzetben is, igaz, ezekben nagyobb meglepetés lenne a jelenlegi sorrend változása. Amennyiben valamelyik körzetben az ellenzéki képviselő mégis elveszi a mandátumot a jelenleg élen álló kormánypárti riválisától, az a listás mandátumokra is kihathat, s elképzelhető, hogy a hatpárti összefogás újabb helyet veszít, a kormánypártok pedig még egy képviselőt küldhetnek a T. Házba az országos listáról.
A levélszavazatoknak köszönhető újabb mandátumot a hírek szerint a Fidesz-KDNP egészségpolitikusa, a kormánypártok országos listájának 54. helyezettje, Pesti Imre kapja, noha elvileg a 48. helyen álló Földesi Gyula következett volna, ezzel szemben az ellenzéki lista 38. helyén álló momentumos Bedő Dávid jelen állás szerint csak néhány napig hihette magát országgyűlési képviselőnek.
– Akkor nyert a Fidesz a legjobban, amikor mindenki összefogott ellene – mondta a választások estéjén Orbán Viktor. Ez vasárnap még nem volt igaz, ugyanis a Fidesz-KDNP a képviselői helyek 67,84 százalékát szerezte meg, míg 2010-ben – az akkor még 386 fős parlamentben – 67,88 százalékkal rendelkezett. A levélszavazatoknak köszönhető újabb mandátum viszont – ha ez marad a végleges állapot – valóban a legnagyobb siker, hiszen a képviselők 68,34 százaléka lesz kormánypárti a jövőben.
A Nemzeti Választási Iroda vasárnap óta dolgozza fel a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon túli választóktól beérkezett 317 ezer levélszavazatot, melyből valamivel több, mint 161 ezer értékelése után a Fidesz-KDNP bő 151 ezret – 93,6 százalék –, az ellenzéki összefogás hétezret – 4,3 százalék –, a Mi hazánk 1700-at – 1 százalék –, a Kétfarkú Kutyapárt ezret – 0,62 százalék – kapott. A levélszavazást jogi szempontból sok szakember alaptörvény-ellenesnek tartja, legfőképpen a lebonyolítás miatt, ugyanis ellenőrizhetetlen, történtek-e visszaélések. Erre ad lehetőséget, hogy a névjegyzékben halottak is szerepelhettek – ahogyan ez az idén is kiderült –, a választási levélcsomagok kézbesítése – a Vajdaságban Fidesz-közeli szervezetek aktivistáira bízták a feladatot –, és a múlt héten Erdélyben olyan elégetett, szavazatokkal teli zsákokat találtak, melyeken jól látszott, hogy ellenzéki szavazatokat tartalmaztak. Utóbbi ügyben a román rendőrség indított nyomozást, a Nemzeti Választási Bizottság pedig arra hivatkozva utasította el Hadházy Ákos ellenzéki képviselőnek a levélszavazás megismétlését sürgető beadványát, hogy „a választási eljárási törvény Magyarország területére terjed ki”, így nem vizsgálhatják az elégetett és szeméttelepre került levélvoksok ügyét. Hadházy Ákos ezek után a Kúriához fordult jogorvoslatért, ugyanis szerinte alkotmányos válsággal fenyeget az NVB határozata.
Hadházy Ákos a Kúriához fordul a kihajított, felgyújtott levélszavazatok miatt– Jogi nonszensz az NVB álláspontja, ahogyan az egész levélszavazás abszurd
– mondta lapunknak Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Intézet elnöke, korábbi ombudsman. – Véres a torka a rendszernek, amit az is mutat, hogy a levélszavazatok eredménye már nem is belorusz vagy orosz, hanem észak-koreai arányokat mutat a Fidesz-KDNP javára. Alkotmányos szempontból elképzelhetetlen lenne, hogy a választójog gyakorlása megkülönbözteti a határon túli magyarokat, illetve a magyarországi lakcímmel rendelkező, ám külföldön élőket, méghozzá az előbbiek javára, ennek ellenére az Alkotmánybíróság szerint ez teljesen jogszerű. Mert ilyen állapotban van az Alkotmánybíróságunk és ilyen a jogrendszerünk – tette hozzá.
– Nem tartom valószínűnek, hogy olyan végső döntés születik, mely kimondja, hogy jogszerűtlenül járt el az NVB, persze ettől függetlenül Hadházy Ákos jól teszi, hogy felhívja a figyelmet az egyértelmű jogsértést megvalósító visszaélésre
– jegyezte meg Majtényi.
Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politikai elemző úgy vélte, az NVB csak túl akart lenni az ügyön, melynek amúgy a vasárnapi történtek ismeretében nincs hatása a voksolás érdemi végeredményére. – Elvileg viszont lehetett volna, hiszen, ha csak minimálisan jobban szerepel az ellenzéki összefogás, akkor most a határon túli szavazatok akár a kétharmadról is dönthetnének, s akkor az egész világ arról beszélne, milyen körülmények között kapott felhatalmazást az új kormány – magyarázta. Szerinte abban természetesen igaza van az NVB-nek, hogy egy másik országban jogilag nincs lehetősége vizsgálódni. Ám nem ez a kérdés, hanem a levélszavazás módja, melyről még az óvodások is tudják, hogy alaptörvény-ellenes.
Nem a konkrét ügyet kellene tehát vizsgálni, hanem a jogi normát, a választási törvényt, melynek egy részét az AB simán megsemmisíthetné.
