Az állatkerti biodóm ügyében tartott meghallgatásra a meghívottak fele sem ment el, köztük Persányi Miklós, az állatkert volt főigazgatója, a projekt szülőatyja, vagy éppen Scheer Sándor, a generálkivitelező Market Építő Zrt. vezérigazgatója. A megjelent szakértők – közbeszerzési tanácsadó, műszaki ellenőr – pedig más szavakkal ugyan, de egyre-másra azt hajtogatták, hogy ők nem voltak döntési helyzetben, minden esetben a megbízó kérésének megfelelően cselekedtek.
Az épület hiába készült el a korábban a kormány által megítélt 45 milliárd forintos költségkereten belül, a berendezés, a növények és állatok betelepítése, a beléptetőrendszer kialakítása, az étterem és az egyéb kiszolgáló helyiségek felszerelése még mind hátravan, miközben az állami támogatásból alig 6 milliárd maradt, amiből élők helyett legfeljebb festett pálmákra és cápákra futná. Hiába próbálta kitartó ismételgetéssel megtudni a szakértőktől Élő Norbert, a bizottság Demokratikus Koalíció által delegált tagja, hogy mi került az állatkert által megrendelt hatástanulmányon 300 millióba, ha végül az abban elővezetett adatokból, műszaki tartalomból és költségszámításokból minden tévesnek bizonyult. – Önöket megvezethették – vélte a DK-s politikus.
– Ez egy komplett előkészítő anyag volt engedélyes tervekkel, gazdasági számításokkal a kivitelezésre, üzemeltetésre, illetve megtérülésre – vetette ellen Kozó László, a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) volt operatív igazgatója, aki szerint az épület kész van, csak be kell rendezni. Azt is hozzátette, hogy „Persányi professzor eredetileg a hullámvasút felújítását is belevette a programba, aminek a teljes fa szerkezetét újra kell építeni, de ez azóta kikerült a projektből”. Az eredeti elképzelés az volt – folytatta, – hogy a biodóm megvalósításával nem egy generálkivitelezőt bíztak volna meg, hanem minden feladatra külön szerződtek, ahogy történt ez az Allee bevásárlóközpont esetében, de a közbeszerzési hatóság lemosta ezt a tenderkiírást. Holott akkor sokkal kevesebből kijött volna a projekt. Kozó maga is azon a véleményen volt annak idején, hogy vágjanak bele és egy ponton túl már a politikai döntéshozók is inkább a befejezik, ha többe is kerül, mint eredetileg számították.
Persányi Miklós 2017-ben két tervet mutatott be Orbán Viktor miniszterelnöknek: az olcsóbb változatból hiányoztak a hatalmas tengervizes medencék, a drágább azt a különleges élményt tükrözte, amiből azóta sincs a világban. A kormányfő végül az utóbbi mellett döntött. V. Naszályi Márta, Budavár polgármestere erre megjegyezte, hogy egy szerényebb álommal jobban jártak volna, akkor talán már működne. Élő Norbert pedig annyit fűzött hozzá, hogy
„Persányi 25 milliárdnál is megígérte, hogy annál már egy fillérrel se lesz több, meg 45 milliárdnál is, és most mégis itt állunk egy félkész létesítménnyel, amire még kellene 20 milliárd, miközben azt se tudjuk, hogy a főváros fenn tudja-e tartani”.
Ahogy azt korábban megírtuk: a biodóm Tarlós bumerángjaként csapódik vissza a fővároshoz. További állami részvétel nélkül nem tudják befejezni, elbontani nem lehet, de más célra sem használható. Ráadásul a félkész projekt akár az önkormányzatot is bedöntheti, ha az új kormány június végén, a szerződés lejártakor visszakéri a beruházásra eddig állami forrásból elköltött 38 milliárdot. Az állami támogatási keretből ugyan még maradt 6 milliárd, de ez nem elég a befejezéshez. Ehhez ugyanis 2020-as áron számítva, fapados megoldásokkal legkevesebb nettó 16,4 milliárd forintra lenne szükség. Akkor 2024-es befejezéssel számoltak, de ehhez tavaly ki kellett volna írni a közbeszerzéseket. Budapestnek nem volt és most sincs rá pénze, a kormány pedig hiába jelentette be, hogy átveszi, egyelőre nem tette meg. Közben az üres építmény fenntartása tavaly 630 millió forintjába került a fővárosnak.
Tarlós bumerángja a biodóm: további állami részvétel nélkül nem tudják befejezni, elbontani nem lehet, de más célra sem használhatóUPDATE
Cikkünkre pénteken a Közbeszerzési Hatóság a következő közleményben reagált: „Kozó László, a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) volt operatív igazgatójának állításával szemben az igazság az, hogy a Közbeszerzési Hatóság nem mosott le semmilyen kiírást a biodómmal kapcsolatban. A FÁNK 2015. augusztus 22-én, »Megbízási szerződés a Fővárosi Állat és Növénykert (FÁNK) Pannon park beruházáshoz kapcsolódó költségbecslési, költségmenedzseri, műszaki lebonyolítói, műszaki ellenőri és egyéb műszaki tanácsadási szolgáltatások ellátására« tárgyban közzétett hirdetményét a megjelenést követően két ajánlattevő is megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Miután a Döntőbizottság megvizsgálta a jogorvoslati kérelmeket, határozatában megállapította, hogy a hirdetmény túlzó alkalmassági követelmények előírása miatt sérti a közbeszerzési törvényt, ezért megsemmisítette az eljárást megindító felhívást. A jogorvoslati eljárást az ajánlattevők kezdeményezték, az ügyben a hatáskörrel rendelkező Közbeszerzési Döntőbizottság járt el, ez eljárásban nem került fókuszba a biodóm megvalósításának módja; vagyis nem a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában foglaltak hatására váltottak generálkivitelezésre.”
