Rengeteg panasz érkezett a Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) olyan tanároktól, oktatási-nevelési dolgozóktól, akik részt vettek az érdekképviseletek által meghirdetett, március 16-án indult sztrájkban. Annak ellenére, hogy a munkabeszüntetést jogszerűen szervezték meg, több tankerületben számos túlkapás történt a sztrájkolókkal szemben.
A legtöbb panasz az aránytalan bérlevonásokkal kapcsolatos: sok tanár egész napra nem kapott fizetést, holott az adott napon csak egy-két óráját nem tartotta meg. Egy budai gimnáziumban tanító pedagógus például öt nap alatt mindössze öt tanórát nem tartott meg, mégis öt egész napi bért vontak le tőle, miközben minden más feladatát elvégezte. Ez a sztrájktörvénnyel és a Munka törvénykönyvének előírásaival is ellentétes. A PSZ-hez érkezett egy olyan panasz is, amelyből kiderült, az egyik vidéki tankerületi központ igazgatója elrendelte, hogy a sztrájkban részt vevő pedagógusok a megtartott, adminisztrált óráikat is töröljék a rendszerből. Máshol igazolatlan távollétet írtak be a sztrájkoló pedagógusoknak, holott végig az intézményben tartózkodtak.
A PDSZ pedig olyan esetekről is tud, hogy a március 16-17-18-ai sztrájkkal érintett napokra utólag, két-három héttel a sztrájk után rendelt el rendkívüli szünetet az intézményvezető, egyes esetekben nem az egész iskola, csak bizonyos osztályok tekintetében. A PDSZ szerint ez egyértelműen jogellenes, rendkívüli szünet visszamenőleges hatályú elrendelésére a törvények nem adnak lehetőséget. Ahogy arra sem, hogy a jogellenesen elrendelt rendkívüli szünet miatt a tanév rendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapra – így például április 13-ára – munkavégzést rendeljenek el, egyes intézményekben ez mégis megtörtént. Az intézményvezetők ezen a napon pótoltatnák be a sztrájk miatt elmaradt tanórákat, amire egyébként csak akkor lenne szükség, ha az elmaradás olyan mértékű, hogy nem lehetne lezárni miatta a tanévet.
Orbán Viktor: ezt tudjuk
A pedagógus szakszervezetek az új kormány megalakulására várnak, hogy folytathassák a sztrájkbizottsági egyeztetéseket a munkaterhek és a bérhelyzet rendezéséről. A PSZ alelnöke, Totyik Tamás szerint már idén szeptembertől kellene egy érezhető béremelés, ami visszafoghatja a tanárok pályaelhagyását. Orbán Viktor miniszterelnök szerdán nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, ahol a Népszava arról is érdeklődött, idén rendezhetik-e a tanárbéreket. A kormányfő válaszában felidézte, háromszor tíz százalékos béremelést vállaltak (ennek első részletét idén kapták meg a pedagógusok, és valójában nem alapbér-, hanem pótlékemelés - a szerk.), ezt tudják megcsinálni. Szerinte igazuk van a tanároknak, ő szeretne többet adni, de ez a gazdasági növekedéstől függ.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a Népszavának azt mondta: a jogellenesen elrendelt munkavégzést a dolgozók megtagadhatják, a weboldalukon közzé is tették, milyen jogszabályokra hivatkozva kell levelet írni az intézményvezetőnek. A jogellenesen levont munkabért is lehet követelni a munkáltatótól, a szakszervezet ezekben az ügyekben is segít az érintetteknek.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke arról beszélt lapunknak, az intézkedések jogellenességére felhívják az érintett tankerületek figyelmét, és ha nem történik változás, bírósághoz fordulnak. Az érdekvédő szerint nehezíti a helyzetet, hogy a Klebelsberg Központ (KK) láthatólag nem adott ki központi utasítást a tankerületek felé, ezért is fordulhat elő, hogy egyes tankerületi vezetők túlkapásokra ragadtatják magukat. Lapunk érdeklődött a KK-nál, jogszerűnek tartják-e a fent leírt intézkedéseket, kivizsgálják-e ezeket az ügyeket. Válaszukban csak a bérekre reagáltak, azt írták, a sztrájkban részt vevők esetében a havi munkabérhez arányosítva történik meg a levonandó összeg meghatározása.
Még a nyelvvizsgánál is többet érhet a felvételin, ha a jelentkező az egyetem előtt önkéntes tartalékos katonának áll