Úgy tűnik, nem egyedi eset az ukrán főváros, Kijev melletti Bucsában elkövetett tömeggyilkosság. Az ukrán főügyészség közleménye szerint eddig mintegy hétezer jelzést kaptak feltételezett háborús bűncselekményekről, amelyeket az orosz katonák követtek el a Kijevet környéki helyszíneken, ahonnan a múlt héten vonultak ki.
Irina Venyediktova főügyész szerint a legtöbb áldozatot a Kijevről 40 kilométerre Borodjankában lehet. A főügyészi hivatal már vizsgálja a bucsai vérengzés mellett az Irpinben és Vorszelben történt atrocitásokat, a Nemzetközi Vöröskereszt pedig segít a bizonyítékok begyűjtésében a világszerte megdöbbenést keltő vérengzés és kivégzett civilek ügyében.
Borodyanka, a town 40 km northwest of Kyiv, has the most victims among the liberated cities in Kyiv Oblast, according to Prosecutor General. This is what it looks like now.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 5, 2022
Our @AnnaMyroniuk visited Borodyanka and villages nearby on April 5. Read her story on our website soon. pic.twitter.com/syOITgcuXS
Több városba még nem tudtak bemenni sem a nyomozók, sem a humanitárius szervezetek, mert a visszavonuló oroszok a hidak többségét felrobbantották, a környéket meg aláaknázták.
Arról, hogy a kivonuló orosz katonai egységek mit művelhettek a Kijevtől 25 kilométerre északnyugatra fekvő Bucsában, április 1-én röppentek fel az első hírek helyszíni fénykép- és videófelvételek nyomán, amelyeken utcán heverő és egy templom mellett tömegsírba temetett holttesteket lehetett látni. Több áldozat kezét hátracsavarták és összekötözték, mielőtt közelről, jellemzően egyetlen fejlövéssel kivégezték volna. A Reuters és az AP újságírói jártak Bucsában, láthatták a holttesteket az utcákon és a tömegsírban is. Hétfőn Bucsa miatt Joe Biden amerikai elnök háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyint, hozzáfűzve, minden információt össze kell gyűjteni, hogy az orosz elnököt törvény elé állíthassák.
A Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy Bucsában háborús bűncselekményeket nem az orosz katonák követték el, ukrán provokációról, az oroszok kivonulása után megrendezett felvételekről beszél. Ennek azonban ellentmond nemcsak újságírók helyszíni tapasztalata, hanem azok a március 11-i műholdfelvételek, amelyeket a The New York Times kedden tett közzé, és amelyek tanúsága szerint civil holttestek fekszenek Bucsa utcáin. Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedden mégis azzal állt elő, az ukrán 72. lelki hadviselési műveleti központ tagjai rendezték meg ezeket „az orosz hadsereg erőszakos akcióiban állítólag megölt civilekről'' nyilvánosságra hozott felvételeket több Kijev melletti kisvárosban.
Oroszország az ENSZ BT összehívását kezdeményezte az ügyben, ülésén pedig Valerij Nebezja orosz ENSZ-nagykövet megismételte, amit műholdfelvételek cáfolnak, vagyis hogy a holttestek az orosz katonai egységek kivonulása után jelentek meg Bucsa utcáin, de közben kijevi hírszerzési források már a háborús bűnök elsőszámú felelősét is azonosították: ő Azatbek Omurbekov alezredes, a régiót megszálló orosz 64. különleges gépesített lövészdandár parancsnoka.
Az ENSZ BT előtt videókonferencián felszólalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, követelve, hogy „a teljes igazságot” derítsék ki a mészárlás ügyében, és állítsanak fel a Harmadik Birodalom nácijai felett ítélkező nürnbergi törvényszékhez hasonló testületet a felelősök elítéléséért. Beszélt arról is, hogy
ha az ENSZ BT nem tud dönteni, hogyan teremtsen békét Ukrajnában, két lehetőség előtt áll. Az egyik Oroszország kizárása a testületből, a másik, hogy feloszlatja magát.
Válaszként Bucsára európai országok orosz diplomaták sorát – csak az utóbbi 48 órában mintegy 140-et – utasítottak ki. Kedden Olaszország 30, Dánia 15, Svédország 3, Portugália és Románia pedig egyaránt 10 orosz diplomata kiutasításáról tett bejelentést, amihez Magyarország még nem küldött haza még orosz diplomatát, az Orbán-kormány pedig a mészárlást sem ítélte el. A balti államok még szigorúbban léptek, Litvánia az orosz nagykövetet is kiutasította, majd Észtországgal együtt az orosz konzulátust is bezáratta.
Az Európai Unió amellett, hogy 18 orosz diplomatát utasított ki tegnap Brüsszelből, előkészítette az ötödik Oroszország elleni szankciós csomagot. Az Európai Bizottság több pontos javaslatáról a tagállamok vezetői ma döntenek. Az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által kedden bemutatott szankciós csomag magába foglalja az Oroszországból származó szén, az orosz fa és cement, valamint a tenger gyümölcsei és szeszes italok importjának uniós tilalmát, négy kulcsfontosságú orosz bank, köztük az ország második legnagyobb bankja, a VTB teljes tranzakciós tilalmát. Emellett az EU megtiltaná az orosz és az orosz üzemeltetésű hajóknak az uniós kikötőkbe való belépést, kivételt csak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, a humanitárius segélyek és az energiahordozók képeznének. Ugyancsak uniós tiltás alá esne az orosz és fehérorosz közúti fuvarozók működése. Nem lehet a továbbiakban kvantumszámítógépeket, fejlett félvezetőket, gépeket és közlekedési eszközöket eladni Oroszországnak. Ugyanakkor az orosz vállalatokat kizárják az uniós országok közbeszerzési pályázataiból és bővítik az unióból kitiltott orosz személyek listáját és további orosz vagyonokat fagyasztanak be.
Az olaj- és gázimport letiltása még nincs napirenden, de felmerültek különböző korlátozások, mint például a rájuk kivetendő adó ötlete.
