Az országgyűlés létszámának csökkentése óta sohasem nem küldtek annyira kevés képviselőt az ellenzéki pártok a parlamentbe, mint most fognak. 2014-ben 66, 2018-ban pedig 65 mandátum jutott az ellenzéknek – Mellár Tamás függetlenként jutott be, de később beült a Párbeszéd frakciójába –, most pedig a hatpárti összefogás 56 képviselői helyre számíthat csak. A különbözet nagyobb része a Mi Hazánkhoz került, mely ellentétben az előzetes várakozással, hogy csak kétpólusú országgyűlés alakul meg májusban, az országos listán elért eredményének köszönhetően nemhogy megugrotta az 5 százalékos bekerülési küszöböt, de hét képviselőt delegálhat a T. Házba. Ha nem változnak az eredmények az egyéni választókerületekben, akkor két mandátumot a Fidesz-KDNP vesz el az ellenzéki összefogástól. (Elviekben változhat még az eredmény: hat olyan körzet akad, ahol olyan szoros az eredmény, hogy csak a teljes feldolgozottság dönt a mandátumról, s ezek felében akár fordíthat is az ellenzék, igaz, a másik hármat el is bukhatja még.)
Ami biztos: a Fidesz-KDNP pártszövetség a kétharmadok történetének második legerősebb felhatalmazását kapta. A jelenlegi, 67,84 százalékos sikernél csak 2010-ben, az akkor még 386 fős parlamentben ért el minimálisan, 0,04 százalékkal jobb eredményt. Négy és nyolc esztendővel ezelőtt egyaránt 133 képviselője volt a kormánypártoknak – a legbátrabb 133, ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök emlegette őket –, májustól viszont 135 képviselője lehet a Fidesz-KDNP-nek. Ami igazából 136, hiszen a nemzetiségi listáról a német képviselő ismét bejutott a parlamentbe, s ahogyan az előző ciklusban, úgy vélhetően az elkövetkezőben is mindenben a kormányt támogatja majd.
A választás az ellenzéki erőviszonyokat is jelentősen átrendezi. Miután a fővárosban jelenleg a 18 választókerületből 16-ban áll nyerésre az ellenzék, Budapesten kívül viszont csak Pécsen, illetve Szegeden sikerült győznie, felértékelődtek a listás pozíciók. Jelen állás szerint 38-an kerülhetnek be országos listáról, s az így megszerzett, összesen 56 mandátumból 16 a DK-é, 11 a Momentumé, 9-9 az MSZP-é és a Jobbiké, 7 a Párbeszédé és 4 az LMP-é lesz. A gyenge összteljesítmény ellenére a DK az ellenzéki összefogás nagy nyertese: Gyurcsány Ferenc pártja alakíthatja majd legnagyobb ellenzéki frakciócsoportot alakíthatja majd meg, nyolc év alatt több, mint megötszörözve mandátumainak számát: 2014-ben 3, 2018-ban 9 DK-s ült a parlamenti patkóban. A másik nagy nyertes a Momentum, amely először készülhet országgyűlési munkára, s egyből a második legnagyobb frakciót adhatja. Ellentétes utat járt be a voksolás két nagy vesztese, az MSZP és a Jobbik. A szocialisták nyolc éve 29, négy esztendeje pedig 17 mandátumot szereztek, most utóbbinak alig felével kell beérniük, noha 2014-ben még a legerősebb ellenzéki pártnak mondhatták magukat. A Jobbik négy éve érdemelte ki ezt a titulust, miután a 2014-es 23 képviselői helyét még hárommal meg tudta fejelni, vagyis az idénre szinte harmadolta magát a széljobbról középre húzódott formáció. Bár az előző kettőnél kevesebb parlamenti helyet mondhat magáénak a jövőben, mégis pozitívan jött ki a voksolásból a Párbeszéd, hiszen az előző két ciklusban – 2014-ben az Együtt-PM – egyaránt 3-3 helyet tudott csak szerezni, azaz most több, mint duplázott, ezzel szemben az LMP lefelezte magát négy év alatt, sőt, eggyel a 2014-es mandátumszámát is alulmúlta.
Utolsó remény: még mindig billegnek körzetek