Most már a krími-kongói láz is potenciális veszély Magyarországon, miután két olyan kullancs is megjelent hazánkban, amelyek ezt a súlyos betegséget terjesztik. Ez a két példány azonban nem volt fertőzött. Mint azt lapunknak Kemenesi Gábor biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa felidézte: a legutóbbi szezonban a lakosság bevonásával működő kullancsfigyelő „civil tudós” program számára gyűjtötték az emberek az említett száz kullancsot. Ezeket Földvári Gábor, a program vezetője az Ökológiai Kutatóközpont kutatója elemzi. Amelyikről bebizonyosodik, hogy a keresett Hyalomma faj egyik példánya, az végül hozzánk, a pécsi víruslaborba kerül virológiai elemzésre. Első körben a krími-kongói vérzéses láz vírusának jelenlétét vizsgáljuk.
- A Hyalomma kullancs-család hagyományosan Dél-Európában, Afrikában és Közép-Ázsiában terjedt el. A klímaváltozás következményeként ugyanakkor reális a veszélye, hogy ezek is, és velük együtt a krími-kongói vérzéses láz kórokozója is idővel megtelepedjen Magyarországon. A kutató úgy emlékszik: néhány éve Földvári Gáborék a Margit-szigetről gyűjtöttek be e fajból egy példányt. Tavaly augusztusban pedig egy Vas-megyei kutyatulajdonos talált egy másikat a kedvencén, illetve Csongrád megyéből is érkezett példány. Ezek az egyedek valószínűleg úgy kerülnek ide, hogy lepottyantak a vándorló madarakról. Az, hogy így találkozunk a fajjal annak jele, hogy a klímaváltozással összhangban a tartós behurcoláshoz vezető út nyitva áll. Ennek a hatásait és az arányait nehezen lehet megjósolni, de tény, hogy fel kell készülni az általuk terjesztett vírusokkal szembeni védekezésre. Ez a kullancsfaj azért is érdemel figyelmet, mivel az utóbbi évek enyhe, száraz telei miatt képesek lehetnek túlélni itt a száraz égövön is. Erre van már bizonyíték is, találtak felnőtt példányokat Németországban, Svédországban és Csehországban is. Kemenesi Gábor e kullancsok érdekességei közé sorolja azt is, hogy elsősorban azokhoz az ökológiai rendszerekhez kötődnek, amelyekben egyidejűleg van legeltető állattartás és szegélyként szolgáló bozótos élőhely. Az állatokon élősködik, a bozótosban fenn tud maradni, az embert pedig a fertőzött állatok feldolgozása során vagy csípések alkalmával fertőzheti meg a vírus. Koszóvóban például éppen ilyen környezeti körülmények miatt folyamatosan jelen van a vírus.
Arra a kérdésre, mekkora a valószínűsége, hogy erdei túra, vagy kutyasétáltatás után valaki talál magán vagy az állatán Hyalomma kullancsot, azt felelte: emiatt egyelőre nem kell aggódni, az új ízeltlábúak illetve az általuk terjesztet vírusok elterjedése hosszabb és többlépcsős folyamat. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ahogyan változik a klíma és egyre melegebbek, szárazabbak lesznek az évszakok, akkor előbb kisebb gócpontokban találkozhatunk majd ezekkel a kullancsokkal, majd azt követően előbb-utóbb megérkezhet a vírus is. Ha eddig már le is esett néhány kullancs a felettünk átrepülő madarakról, ez nem jelenti a vírus jelenlétét.
