A Nemzeti Választási Iroda szerint sincs az rendben, hogy Marosvásárhelynél zsákszámra dobtak ki egy illegális szeméttelepre a részben elégetett, történetesen nem a Fidesz javára kitöltött levélszavazatokat. A választási iroda feljelentést tett, ahogyan a Társaság a Szabadságjogokért is. A tettes egyelőre ismeretlen, de az viszonylag könnyen belátható, hogy a szavazatok megsemmisítése nem az ellenzéknek állt érdekében.
A Fidesz ellenben rögtön tudta, hogy az elkövető nem lehet más, csakis a baloldal. A kormánypárt közleménye ráadásul azt állította, hogy a baloldal nemcsak a levélszavazatokat gyújtotta fel, hanem a 2006-os utcai zavargások során a tévészékházat is. Ilyen messzire még az ElkXrtuk című filmes képződmény propagandistái sem merészkedtek.
A vereségtől való félelem delíriumában a Fidesz ezzel megszülte egyik legnagyobb hazugságát. Azért nem merjük kijelenteni, hogy a legnagyobbat, mert annyira erős a verseny, hogy a győztes kihirdetéséhez alaposabb előtanulmányokra lenne szükség.
A határon túli levélszavazatokkal a mostani botránytól eltekintve is nagyon súlyos bajok vannak. A fideszes holdudvarhoz tartozó aktivisták tömegesen gyűjtik be a szavazólapokat, ha pedig úgy hozza az élet, előszeretettel töltik ki azokat az arra jogosultak helyett. László Róbertet, a Political Capital választási szakértőjét idézve: soha nem fogjuk megtudni, hogy kik azok a szavazók, akiknek a Vajdaságban nem is kézbesítették ki a levélcsomagjukat, mert nem a „megfelelő helyre” húzták volna be az ikszet. Nincs gyakorlati akadálya annak sem, hogy a már elhunytak nevében mások szavazzanak.
Teljes nonszensz. Az a rendszer, amit a Fidesz levélszavazatok címén létrehozott, önmagában kimeríti a választási csalás fogalmát.
Orbán Viktor közben az EBESZ-megfigyelőkön gúnyolódik, és az ellenzék sms-kampányának hátterében vél „orbitális választási csalást” felfedezni. A miniszterelnök a régi, a Fidesz által rutinszerűen alkalmazott taktikához tartja magát: vádold ez ellenfeledet azzal, amit te követtél el.