Az orosz gázóriás Gazprom közölte, hogy feladja németországi leányvállalatát, a Gazprom Germaniát. A közlés szerint a cég kivonul a Gazprom Germania GmbH-ból és annak cégeiből, beleértve a Gazprom Marketing & Trading vállalatot is. Eddig az orosz anyavállalat volt az egyedüli tulajdonos.
Ezt megelőzően a német sajtó azt közölte, hogy a német kormány szükség esetén elrendeli a Gazprom és a Rosznyeft német leányvállalatainak államosítását. Robert Habeck miniszter gazdasági minisztériuma ugyanis a legrosszabb eshetőségre is felkészül, már ami az Oroszországból Németországba való gáz- és olajszállítást illeti. Ezért több különböző forgatókönyvet is kidolgozott arra, ha nehézségekbe ütközne az orosz állami tulajdonában lévő Gazprom és Rosznyeft vállalatok működése. A lehetséges megoldások között szerepel a leányvállalatok államosítása és kisajátítása. A terv azt a célt szolgálja, hogy a szövetségi kormány megakadályozza az energiaellátásban keletkező esetleges zavarokat, különösen Kelet-Németországban. Bár az energetikai cégek mentesülnek a nyugati szankciók alól, a bankok és üzleti partnerek a szankciók életbe lépése óta elfordultak az orosz tulajdonban lévő cégektől, írta a lap.
Mint a Handelsblatt közölte, mindkét vállalat egyre nagyobb bajba kerül. A „technikai csőd” veszélye nem elhanyagolható – idézett a gazdasági lap egy bennfentest. A két vállalat összeomlása azonban súlyos következményekkel járna az energiaellátásra nézve. A Gazprom, a világ legnagyobb földgáztermelője jelentős, közel 40 százalékos részesedéssel rendelkezik a német gázellátásban. A berlini székhelyű Gazprom Germania leányvállalat irányítja a németországi üzletágat, nagy gáztározókat üzemeltet, többek között az alsó-szászországi Rhedenben, majd értékesíti tovább a gázt.
Az államosítás a Gazprom pénteki bejelentése után csak idő kérdése. A vállalat a Németországból való kivonulásának hátterében az is állhat, hogy csütörtökön bejelentették, az Európai Bizottság házkutatást rendelt el egyebek mellett a Gazprom Germaniánál. Olyan cégekről van szó, amelyek csővezetékekkel, illetve földgázellátással vagy -tárolással foglalkoznak. Az uniós versenyjogért felelős uniós biztos azt közölte, a gyanú szerint a vállalatok visszaéltek erőfölényükkel és nagy szerepük van az energiaárak jelentős emelkedésében.
Ami a Rosneft Deutschlandot illeti, a cég a németországi olajfinomítói üzletág 25 százalékát mondhatja magáénak, ezzel a harmadik legnagyobb kőolaj-finomító az országban. A vállalat székhelye szintén Berlinben található, és három finomító résztulajdonosa Schwedtben (Brandenburg tartomány), Karlsruhéban és Neustadt an der Donau-ban (Bajorország).
A Handelsblatt szerint a szövetségi gazdasági minisztérium hetek óta vizsgálja, hogyan lehet garantálni a schwedti finomító további működését, amely részvényeinek 54 százaléka a Roznyefty németországi leányvállalatáé, 37,5 százaléka pedig a Schellé. A finomítóba a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkezik a nyersanyag.
Az PCK nevű schwedti létesítmény Berlin és Brandenburg térségét 95 százalékban látja el benzinnel, gázolajjal, valamint fűtőolajjal. A lap forrásai szerint a szövetségi kormány napirenden tartja a lehetőséget, hogy államosítja a vállalatot, amennyiben veszélybe kerülne az olajellátás. Arra ugyanis hiába számítanának, hogy valamelyik pénzintézet beszáll az orosz gyökerű cég megmentésébe. Szintén rendkívül valószínűtlen, hogy más olajipari vállalatok gondok esetén be tudnának lépni a német piacra. Mivel a schwedti finomító a berlini repülőtér üzemanyagellátásáról is gondoskodik, a Rosneft Deutschland csődje esetén a gépek sem tudnának felszállni.
Az orosz nyersanyagcégek német leányvállalatainak megmentése veszélyt is jelent Olaf Scholz kormánya számára, hiszen azzal vádolhatják a szövetségi kabinetet, hogy az adófizetők pénzéből menti meg a nem túl jó hírű vállalatokat. Ugyanakkor Berlin sem örülne, ha meg kellene tennie ezt a lépést, ám a kormány számára mindent felülír a nyersanyagellátás szavatolása.
