A sorrendben 23. tanácskozás az Európai Unió és Kína vezetői között elsősorban az Oroszország által kirobbantott fegyveres konfliktusról és következményeiről fog szólni. Charles Michel, a kormányközi Európai Tanács, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője délelőtt Li Ko-csiang miniszterelnökkel, délután HszÍ Csin-ping elnökkel fog tárgyalni videókapcsolaton keresztül. A találkozó nyomán nem készül közös közlemény, vagyis konkrét eredmények előreláthatóan nem lesznek.
Az uniós vezetők várhatóan figyelmeztetni fogják kínai partnereiket, hogy ne támogassák Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Fő érvük az lesz, hogy ártana Kína nemzetközi tekintélyének és gazdasági érdekeinek, ha Moszkva oldalán beavatkozna a konfliktusba. Az EU vezetése szeretné elérni, hogy az ázsiai ország ne szállítson fegyvereket a Putyin-rezsimnek és ne hozzon olyan intézkedéseket, amelyekkel Moszkva kikerülheti a nemzetközi szankciókat. Mint Brüsszelben emlékeztetnek, ez a kötelezettségvállalás összhangban állna a területi integritás tiszteletben tartásának Peking által hangoztatott elveivel. Michel és von der Leyen azt is hangsúlyozni fogja, hogy Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként felelősséget visel a közös szabályokon nyugvó nemzetközi rend fenntartásáért és a világgazdasági stabilitásért, amelyből maga is rengeteget profitál. Az európai vezetők külön üdvözölnék, ha az ázsiai ország hajlandó lenne szerepet vállalni a béketeremtésben.
Az Európai Unió tagállamai különös aggodalommal figyelik az ukrajnai háborúval kapcsolatos pekingi magatartást, mivel az ázsiai országgal fenntartott gazdasági kapcsolataik kulcsfontosságúak. Mindkét félnek komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy elkerülje a gazdasági viszony megromlását, elvégre egymás legfontosabb kereskedelmi partnerei. Az EU 2020-ban kereskedelmi forgalmának 16 százalékát bonyolította le az ázsiai országgal, ugyanez Kína esetében 14 százalék volt. Ehhez képest elenyésznek az Oroszországgal fenntartott kereskedelmi kapcsolataik.
A kétoldalú viszonyt így is olyan problémák terhelik, mint az európai cégek kínai befektetéseit akadályozó adminisztratív szabályok, az európai politikusokat sújtó kínai szankciók és a Litvániából származó árucikkek kínai embargója. Az uniós vezetők ezeket a témákat is fel fogják vetni a pénteki videóbeszélgetésen, együtt az emberi jogsértések felemlegetésével.
