Áprilisban kezdődik a hazai földgáztárolók feltöltése – közli a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A folyamat szeptember végéig tart. Az időszakra a hatóság 1,87 milliárd köbméter betárolását írta elő a lakossági szolgáltatást is végző, állami MVM Nextnek, amit október 1-jéig kell elvégeznie. A lakosság biztonságos gázellátását a folyamatos behozatal és a hazai kitermelés mellett az összesen 6,33 milliárd köbméternyi tárolók földgázkészletei biztosítják. Szakértők szerint egyébként a magyar lakosság átlagos földgázfelhasználása évi mintegy 3,5 milliárd köbméter, aminek tehát a hatóság döntése nyomán körülbelül a felét kell kötelezően az állami szolgáltatónak letárolnia. Többen furcsállják, hogy tavaly az előírt érték magasabbra, 2,12 milliárd köbméterre rúgott. A MEKH nyilvántartása szerint a hazai tárolók töltöttsége 1,27 milliárd köbméter, ami az utóbbi évek legalacsonyabb szintje. Az uniós Gas Infrastructure Europe adatbázisa szerint ugyanez az adat 1,33 milliárd köbméter, ami 19 százalékos töltöttségnek felel meg. Igaz, ebből közel 900 millió köbméter csak vészhelyzet esetén felhasználható, biztonsági készlet. A fennmaradó, valamivel több mint 400 millió köbméter ugyanakkor valóban igen csekély.
A magyar lakosság energiaellátása biztosított – közölte lapunk megkeresésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A kereskedelmi egységek szintje a kitárolási-fűtési időszak végének felel meg. Néhány egység már megkezdte a következő téli gázszükséglet feltöltését. Magyarország valamennyi leszerződött határkeresztező vezetéken, folyamatosan fogadja a szerződéses mennyiségeket. Az országba óránként 1,2 millió köbméter gáz érkezik. Az ellátást biztosító szerződést gázkereskedő vállalatok kötötték. A kereskedő a szerződésben rögzített feltételek szerint ellentételezi az orosz földgázt – tették hozzá. Arra a kérdésünkre, hogy mennyiben befolyásolja a hazai gáztárolási intézkedéseket az Európai Bizottság tagállamokkal szembeni, ez évre vonatkozó, 80 százalékos feltöltési igénye, nem válaszoltak.
A szaktárca utóbbi megállapítása most azért különösen fajsúlyos, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt hét elején bejelentette, hogy az európai szerződéseikbe foglalt pénznemek – így többnyire euró és dollár – helyett mostantól kizárólag rubelt fogadnak el gázszállítmányaik ellenértékeként. A lépés háttere, hogy az eddig a gázukért kapott devizát az Ukrajna orosz lerohanása miatti nemzetközi kereskedelmi korlátozások miatt nem vagy csak nehézkesen tudják elkölteni. Másrészt a Kreml így próbál világszintű keresletet teremteni a háború kitörése óta jelentős árfolyamvesztést megért rubelnek. A lépésre a gáz tőzsdei ára megugrott: a piac ugyanis arra számított, hogy az európai vevők nem térnek át a rubelfizetésre, amire hivatkozva viszont az oroszok később felfüggeszthetik gázszállításaikat. A vásárló országok egy része – így például a G7-ek – hamar kijelentették: a fizetés során nem kívánnak eltérni a szerződésekben rögzített pénznemtől. Tegnap ennek kapcsán látszólag ellentmondásos hírek láttak napvilágot. Arra az esetre, ha Oroszország leállítaná a gázszállításokat a rubelben fizetés elmaradása miatt, Ausztria és Németország életbe léptette a gázellátás vészhelyzeti tervének korai, figyelmeztető fázisát. Vlagyimir Putyin tegnap hosszú, indulatos nyilatkozatban megismételte: mától, vagyis április 1-től gázukért csak rubelt fogadnak el. Ellenkező esetben vevőik nem kapnak fűtőanyagot, mert „nem jótékonykodnak”. Robert Habeck német gazdasági miniszter a Reuters tudósítása szerint kijelentette, hogy nem engednek az orosz zsarolásnak. Francia kollégája, Bruno Le Maire pedig közölte: Franciaország és Németország felkészül az orosz gázcsap elzárására.
Mindazonáltal pénzügyi szakemberek nem láttak okot a pánikra. A tényleges megoldás szerint ugyanis a nyugati vevők változatlanul a szerződéses pénznemben fizetnek, csak nem a Gazpromnak, hanem az orosz gázszállítások mögött lévő állami cég hitelintézetének, a Gazprombanknak, amely – szakértők szerint az orosz állami jegybank nélkülözhetetlen közreműködésével - átváltja a devizát rubelre, amit aztán átutalnak az orosz olajtársaságnak. Bár ez az oroszok alapproblémáját, miszerint a náluk gyűlő eurót-dollárt nem tudják elkölteni, nem oldja meg, viszont a rubel iránt valóban élénk pénzpiaci keresletet támaszt. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kijelentette, hogy az új fizetési szabályok március 31-től még nem lépnek életbe. Szergej Kuprijanov Gazprom-szóvivő pedig az orosz TASZSZ jelentése szerint megerősítette, hogy folytatódnak az Ukrajnán keresztüli gázszállítások is.
Hiányzik a biztonsági tartalék harmada
Szakértő forrásunk sem számít az orosz gázszállítások megingására és így szerinte – elsősorban a gázkereskedők elképzelései szerint - idén is megtelnek a hazai tárolók. Igaz, időszerűnek nevezte a – rezsicsökkentésbe illeszkedő - kormánydöntéssel 900 millió köbméterre csökkentett biztonsági készlet visszatöltését az eredeti, 1,45 miliárdos szintre, amit áttételesen az ipari gázfogyasztók állnak. Egyszersmind felhívta a figyelmet, hogy a hatályos EU-szabályok szerint a tagállamoknak gázellátási zavar esetén – akár az ipari fogyasztók korlátozásával is - ki kell segíteniük egymást. Igaz, az ezt megerősítő, kétoldalú egyezmények még jórészt hiányoznak. Hozzátette: az európai gázellátást az ukrán vezetékrendszer esetleges sérülése sem veszélyeztetné, mert ebben az esetben az üzembe állna az – EU által jelenleg nem engedélyezett –, Északi Áramlat 2 elnevezésű, orosz-német, tenger alatti cső.
