;;;

plakátrongálás;választás 2022;

- Ellopott, letépett, összefirkált plakátok adnak látlelet a magyar kampánykultúráról

 A politikai elemző szerint az „oszlopos” üzeneteknek ma is van jelentősége.

A Heves megyei Novajon egyetlen éjszaka alatt eltűnt az Egységben Magyarországért DK-s képviselőjelöltjének, Berecz Mátyásnak mind a tizennégy, villanyoszlopokra kihelyezett páros-plakátja: nem rongálták meg, vagy firkáltak össze belőlük párat, s nem hevert a földön egy sem. Egyszerűen leszedték és elvitték az egészet. Az ellenzéki aktivisták állítólag falubelitől azt hallották, hogy maga a fideszes polgármester járt körbe valamelyik éjjel és szedte le a plakátokat, ezt azonban kérdésünkre Demkó Gábor határozottan cáfolta. Szavai szerint őt megkeresték ugyan néhányan a faluból, hogy nem teszik nekik az épp a házuk előtti villanyoszlopon lévő ellenzéki arc (Novajon, az itteni két szavazókörben 2018-ban magabiztos fölénnyel nyerte a választást a fideszes színeken akkor induló Nyitrai Zsolt), de a falu vezetőjeként arról tájékoztatta az embereket, hogy „el kell tűrniük” a közterületen kihelyezett politikai plakátokat.

Demkó Gábor azt mondta, a fideszes hirdetményekből is megrongáltak itt hármat, de azt azóta pótolták, sőt, többet is kihelyeztek utána. – Erre van lehetősége Berecz Mátyás úrnak is – tette hozzá a polgármester, aki egyébként postaládákba bedobott szórólapokon a minap arra figyelmeztette „ellenzéki honfitársait”, hogy egy esetleges kormányváltás esetén „sajnos mind a kormánypárti, mind az ellenzéki családtagok férfi tagjait (18-60 év között) elvihetik ebbe a véres háborúba, ami nem a mi háborúnk”, s szerinte a „magyar anyák nem azért kötötték össze életüket párjukkal, férjükkel, hogy feláldozzák őket mások gazdasági és hatalmi érdekei miatt.”

Berecz Mátyás lapunknak azt mondta: a plakátok értéke meghaladta az 50 ezer forintos szabálysértés határt, így ezek eltulajdonítása bűncselekménynek számít, ami miatt feljelentést tesznek.

Varga Istvánnak, az ellenzéki összefogás somogyi 1-es, Kaposvár központú választókerületi jelöltjének a fideszes Szita Károly vezette önkormányzattal kellett megharcolnia a plakátjaiért. Az ellenzéki politikus több, mint 600 plakátot helyezett ki a megyeszékhelyen, ezek közül bő egy tucatnyi került a kaposvári önkormányzat tulajdonában álló oszlopokra. Szita Károly polgármester ezek után azonnal kiadott egy nyilatkozatot, hogy az önkormányzat nem járult hozzá a plakátok kirakásához. Az ügy a helyi választási bizottság elé került, mely eltiltotta a jogsértéstől a képviselő-jelöltet, kötelezte, hogy szedje le a plakátokat, emellett 60 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A jelölt fellebbezése után a Nemzeti Választási Bizottság helybenhagyta a választókerületi verdiktet. Varga azonban bírósághoz fordult, a Kúria pedig hibásnak találta és megváltoztatta az ítéletet, arra hivatkozva, hogy nem volt jogszerű megbírságolni a jelöltet anélkül, hogy nem tisztázták, ki az oszlopok tulajdonosa, ráadásul a grémium azt sem látta bizonyítottnak, ki tette ki a plakátokat. Varga plakátjai azóta is kint vannak városszerte, igaz, rendszeresen elforgatják azokat, hogy nehezebb legyen észrevenni és elolvasni.

Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint noha a plakátok jelentősége már jóval kisebb, mint amilyen a rendszerváltás utáni években volt, hiszen a kampány-kommunikáció nagyrészt az internetes platformokon zajlik, a „jelenlét és láthatóság” miatt mégis számítanak.

– Ahogyan nyomtatott lapokat és könyveket is olvasunk, s nemcsak elektronikus felületeken tesszük ezt, úgy jártunkban-keltünkben igenis megnézzük a plakátokat – mondta. Emlékeztetett: négy éve, amikor a Jobbik lendületes óriásplakát-harcba kezdett, az „Ők lopnak, ti dolgoztok” üzenettel, a Fidesz azonnal törvényt módosított, hogy ezt megfékezze, majd több százmilliós büntetéssel sújtották a pártot - szerinte ez is mutatja a plakátok jelentőségét.

A Fideszét nem, csak a kormányét

Heindl Péter pécsi jogász hónapok óta átfesti és „kijavítja” a kormány óriásplakátjait. Decemberben a „Magyarország előre megy! Nem hátra.” plakátokkal kezdte. Heindl szerint ez a plakát törvénytelen, mivel a Fidesz választási kampányát szolgálja. Márpedig a kormány nem folyhat bele a választási harcba, erről 2008-ban született is egy – az uniós jogfelfogással harmonizáló - alkotmánybírósági határozat. A 61 esztendős jogász ennek a határozatnak a lényegi részét kinyomtatta egy A/4-es papírra, és ráragasztotta a kormányplakátokra. Az idézet így szól: „A parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése. A demokrácia egészséges működése nem képzelhető el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Az államnak ezért semlegesnek kell maradnia a politikai pártok küzdelmében.”

A kisebbségi jogvédő alapítványnál dolgozó Heindl Péter a plakátok miatt feljelentést tett, azt akarta elérni, hogy az ügyészség tiltsa el a Kormányzati Tájékoztatási Központot a hirdetmények kiragasztásától. Az ügyészség azt válaszolta, hogy a kormányhirdetések dolgában nincs joga eljárni. Heindl a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult, ám ott se láttak okot a közbelépésre. A jogász a Kúriához is hiába fellebbezett. Ezek után elhatározta, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához küld beadványt.

Heindl Péter az elmúlt hetekben is folytatta plakátjavító tevékenységét. Törvénytisztelő szabadságharcosként a Fidesz plakátjait sosem bántotta, viszont azokat a kormányragaszokat, amelyek a Fidesznek jogtalan túlerőt biztosítanak, lefestette, átragasztotta. Így a „Védjük meg gyerekeket!” hirdetésre azt írta rá, hogy „a Fidesztől”, „a hazugságoktól”, „Putyintól”. Mindig odacsirizezte üzenetét is, hogy: a plakát törvénysértő.

A pécsi jogász nyíltan vállalva teszi mindezt. A rendőrség egyszer tetten érte, kihallgatták és meggyanúsították rongálásért. A jogász szavai elbizonytalaníthatták a nyomozókat, mert az okozott kár értékét nagyságrendekkel alulbecsülve, 48 ezer forintban állapították meg (így Heindl nem bűncselekménnyel, hanem szabálysértéssel lett „megkínálva”), az eljárást pedig csak a választás után folytatják. Talán úgy vélték: hátha hatalom- és rendőri vezetés-váltás lesz, s akkor a jogértelmezés is uniós előírásokat követ majd. - Ungár Tamás írása a Népszavának

A tankötelezettségi korhatár leszállítása, a korai iskolaelhagyók arányának növekedése, bérproblémák, tiltakozások, a tankönyvválasztás szabadságának felszámolása, egyre kevesebb fiatal diplomás – ezt hozták Orbánék az oktatáspolitikában.