A Jezsednyévnaja Novaja Gazéta (Napi Új Hírlap) friss szereplője volt a sajtópiacnak, Vlagyimir Putyin kedvenc Komszomolszkaja Pravdájának korábbi újságírói alapították, az induló tőkét Mihail Gorbacsov biztosította az 1990-es Nobel békedíjához járó pénzből. Az utolsó szovjet államfő 91 esztendősen is a lap résztulajdonosa: 10 százaléka van, 14 százalék a KGB-tisztből lett oligarcha Alekszandr Lebegyevé, a többi a kollektíva által ellenőrzött kiadóvállalaté.
A Novaja Gazéta története az oroszországi újságíró-gyilkosságok története. A lap mindig sok leleplező cikket közölt, de Vlagyimir Putyin hatalomra kerülését követően ezért munkatársainak vérével fizetett. Első halottjuk Igor Domnyikov volt, akit 2000 májusában a lakása mellett kalapáccsal ütöttek le. A gyilkosság megrendelőjét csak 15 évvel később azonosították – Lipeck megye helyettes kormányzója volt, aki az ottani korrupcióról szóló cikkek miatt haragudott meg Domnyikovra, de a bűncselekmény addigra elévült.
Aztán jöttek sorban a többiek. A külső munkatárs Viktor Popkovot 2001-ben Csecsenföldön lőtték agyon. Jurij Scsekocsikin 2003-ban halt meg rejtélyes körülmények között – előtte a bútorkereskedelemről írt tényfeltáró cikkeket. A csecsenföldi emberi jogi visszaélésekről riportok sorát író Anna Politkovszkaját 2006 októberében gyilkolták meg. 2009 januárjában Sztanyiszlav Markelov ügyvéd és újságírót lőtték le a nyílt utcán, miután fellebbezett egy csecsenföldi emberrablással vádolt orosz katonatiszt idő előtti szabadlábra helyezése ellen. Vele együtt érte halálos halálos lövés a lapban az orosz neonáci csoportokról író, 26 éves Anasztászia Baburovát. Még az év nyarán Csecsenföldön elrabolták és megölték a Novaja Gazétát tudósító Natalja Jesztyemirova jogvédőt.
Az áldozatok különös aurát teremtettek a lap körül. Ennek volt köszönhető, hogy elnökké választása után a Novaja Gazétának adta első interjúját Vlagyimir Putyin váltótársa, Dmitrij Medvegyev. A főszerkesztő Dmitrij Muratov kivételes taktikai érzékkel egészen mostanáig megőrizte az újságot, anélkül, hogy engedett volna a szakmai normákból. Ennek volt az elismerése a tavaly a sajtószabadság képviseletéért odaítélt Nobel békedíj – a második a lap 29 éves történetében.
Az ukrajnai háború azonban végképp ellehetetlenítette az igazi újságírást Oroszországban. A Novaja Gazéta még megjelentetett egy ukrán nyelvű kiadást, de aztán kénytelen volt felhagyni az Ukrajnáról szóló cikkekkel, miután nem volt hajlandó az előírt kifejezéssel „különleges katonai műveletként” hivatkozni a háborúra. Muratov az ukrajnai áldozatoknak ajánlotta fel a saját Nobel-díjáért kapott pénzt, majd a orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor ismételt fenyegetései hatására a megjelenés felfüggesztése mellett döntött – remélhetőleg csak a háború végéig.
