Összegyűlt a megfelelő számú választási megfigyelő, így az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) tartozó Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) a döntésének megfelelően teljes körű nemzetközi választási megfigyelési missziót küldhet az április 3-iki magyarországi választásra.
A Népszava értesülése szerint ennek keretében jövő szerdán és csütörtökön 190 rövidtávú megfigyelő érkezik hazánkba, akiknek az lesz a feladata, hogy a szavazás napján ellenőrizzék, a nemzetközi szabályok szerint zajlik-e a vasárnapi választás.
Az ODIHR február elején úgy határozott, hogy Magyarországra teljes körű missziót javasol, ami az Európai Unió tagállamai közül eddig csak Bulgáriával történt meg. A teljes körű misszió abban különbözik a korlátozottól, hogy jóval nagyobb létszámú, mert a tagjai nem csak a választások általános körülményeit vizsgálják, hanem a szavazás konkrét lebonyolítását is.
A nemzetközi szervezet azt kérte, hogy a magyarországi küldöttség 18 hosszútávú és 200 rövidtávú megfigyelőből álljon, a koordinációt végző központi szakértői csoport létszámán felül. A döntés végrehajtása mostanáig attól függött, hogy sikerül-e elegendő számú, a szavazás napján bevethető választási ellenőrt verbuválni.
A toborzás végül sikerrel zárult: a javasolt 200 helyett 190 megfigyelő jelentkezett a feladatra, ami az EBESZ-hez közeli forrásaink szerint elhanyagolható különbség. Valamennyien a jövő héten érkeznek hazánkba, hogy csatlakozzanak a már itt állomásozó kontingenshez.
A központi szakértői csoport február vége, a hosszútávú megfigyelők pedig március eleje óta Magyarországon tartózkodnak, hogy a választás körülményeiről tájékozódjanak. Nemrég közzétették első időközi jelentésüket, amelyről a Népszava is beszámolt. A kanadai Jillian Strik által vezetett misszió nem a saját véleményét, hanem az általa megkérdezettek álláspontját rögzítette a beszámolóban, amely számos ponton rámutatott a voksolás egyenlőtlen feltételeire.
A profinak számító EBESZ ellenőrök mellett, a szervezet Parlamenti Közgyűlése is küld egy több mint 100 fős delegációt a magyarországi választásokra a következő napokban. Általános gyakorlat, hogy politikusok is csatlakoznak a szervezet választási megfigyelési csapatához. A küldöttség tagjai az EBESZ tagállamainak parlamenti képviselői, akik szintén a szavazás menetét fogják figyelemmel kísérni, szorosan együttműködve az ODIHR missziójával.
Nat Parry, a Parlamenti Közgyűlés szóvivője lapunknak azt mondta, a delegáció nagy létszámúnak számít, de nem szokatlanul nagynak.
Tagjai az EBESZ 27 tagállamát képviselik, a két legnagyobb, nyolc-nyolc tagú csoportot a lengyelek és a svédek adják.
A parlamenti megfigyelési misszió vezetője Kari Henriksen norvég szociáldemokrata képviselő. A közelgő parlamenti választások fontos lehetőséget jelentenek a magyar nép számára, hogy kifejezhesse az akaratát, és hogy az ország demonstrálja elkötelezettségét a szabad és demokratikus választások mellett, összhangban nemzetközi kötelezettségvállalásaival – idézte Henriksent a misszió megalakulásáról beszámoló sajtóközlemény.
Mellőzött ajánlások
A megfigyelő misszió április 3-i választások elé kiadott – lapunkban részben már ismertetett – időközi helyzetjelentéséből világosan kirajzolódnak azok a tényezők, amelyek nyilvánvalóan rontják az ellenzéki összefogás választási esélyeit. A hétfőn kiadott dokumentum rámutat például, hogy a korábbi választások kapcsán az EBESZ választási megfigyelői által megfogalmazott ajánlásokat nagyrészt nem követte érdemi lépés a magyar kormányzat részéről. Példaként említették azokat az ajánlásokat, „amelyek az állami forrásokkal való visszaélésre és az állami és pártpolitikai szerepek összemosódására, valamint a kampányfinanszírozás átláthatóságára vonatkoztak.” A misszió több alkalommal is megfigyelte, hogy a kormányzati tájékoztatás megegyezik a kormányzó párt üzeneteivel. Több ellenzéki párt is jelezte ezzel kapcsolatos panaszait, s az egyikben azt kifogásolták, hogy a koronavírus elleni oltásra regisztrálók többször is kaptak kormányzati e-mail címről olyan tájékoztatást az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, amelyben az ellenzék álláspontját kritizálták. A Kúria megállapította, hogy a kormány ezzel megsértette a semlegesség követelményét, de bírságot nem szabott ki. Az Alkotmánybíróság ezt a döntést is megsemmisítette, azon az alapon, hogy a kifogásolt tájékoztatás nem minősült kampánytevékenységnek. – Harsányi György
