;

Európai Unió;Oroszország;NATO;Ukrajna;G7;csúcstalálkozó;orosz-ukrán háború;

A vezetők azt állítják, soha nem voltak még ilyen egységesek

- Tripla csúcsot tartottak a háborúról, hosszú távra tervez a NATO

NATO harccsoport települ Magyarországra, és tervezik az eddigieknél több amerikai cseppfolyós földgáz szállítását Európába. Alkalmazkodik a veszélyhez a katonai szövetség. Török, olasz, horvát és amerikai egységeket telepítenek Magyarországra. Az Egyesült Államok 100 ezer menekültet fogad be. A fejlett világ vezetői maratoni találkozókon egyeztettek az ukrajnai helyzetről.

Három csúcstalálkozónak adott helyet csütörtökön a belga főváros: a NATO és az Európai Unió tagállamai, valamint a világ legfejlettebb országai, a G7 vezetői az Ukrajna elleni háborúról és következményeiről tárgyaltak. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő mindhárom tanácskozáson felszólalt videókapcsolaton keresztül. Joe Biden amerikai elnök sajtótájékoztatóján azt mondta, ha Oroszország bevetné a vegyi fegyvert, a NATO arra megfelelően fog válaszolni.

Az észak-atlanti szövetség úgy határozott, hogy újabb harccsoportokat és haderőt telepít a kelet-európai országokba, tagállamai pedig további katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának. A G7 nem döntött újabb, Oroszország elleni átfogó szankciókról, inkább a korábbiak alapos végrehajtására, és a kiskapuk betömködésére szólítottak fel. Például szigorúan korlátozzák Oroszország lehetőségét, hogy eladja aranytartalékait a rubel támogatására.

A több mint egyórás késéssel, az esti órákban elkezdődött uniós csúcson — amelynek esti ülésén részt vett Joe Biden amerikai elnök is — szintén az ukrajnai helyzet volt a fő téma. A 27 tagország a találkozójuk második napján, pénteken az orosz energiafüggőség megszüntetésének a lehetőségeiről és a magas energiaárak letöréséről fognak egyeztetni. Tervek készülnek arra, hogy az Egyesült Államok 2022 végéig akár 15 milliárd köbméterrel több cseppfolyósított földgázt (LNG) szállítson az EU-nak, csökkentve az orosz földgáztól való függését. 

Tavaly az USA 22 milliárd köbméter cseppfolyós földgázt adott el a közösség országainak. A Financial Times című brit üzleti lap szerint Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke péntek délelőtt szeretné bejelenteni a megállapodást. (Az Európai Unió éves orosz földgáz-importja jelenleg 155 milliárd köbméter).

A NATO négy újabb, többnemzetiségű harccsoportot telepít Magyarországon Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában — döntöttek a tagállamok vezetői rendkívüli brüsszeli találkozójukon. Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook oldalán közzétett videóban bejelentette, hogy ennek keretében török, olasz, horvát és amerikai katonák érkeznek hozzánk. Az újabb harccsoportokkal együtt az észak-atlanti szövetségnek nyolc ilyen katonai egysége lesz a Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedő régióban. Jelenleg 100 ezer amerikai katona állomásozik Európában, és 40 ezer a NATO parancsnoksága alatt a szervezet keleti és dél-keleti országaiban, ahová jelentős légi és haditengerészeti eszközöket is telepítettek. Mint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár újságírók előtt tett nyilatkozatából kiderült, a szervezet megerősített jelenléte a régióban hosszú távra szól, mivel az ukrajnai orosz invázió is hosszú időre megváltoztatta a biztonsági környezetet. A rendkívüli helyzetre való tekintettel a norvég politikus is tovább marad a szervezet élén, mint tervezte: a tagállami vezetők egy évvel meghosszabbították nyáron lejáró mandátumát.

A 126. francia gyalogosezred
Romániába induló katonái.
A harccsoportok állandóak,
csak a részt vevő egységeket rotálják

Az ülésről kiadott közleményükben az állam- és kormányfők hangsúlyozták, hogy felgyorsítják a szövetség átalakítását “egy veszélyesebb stratégiai valósághoz”. Ennek részleteiről júniusra tervezett madridi csúcstalálkozójukon fognak dönteni. A vezetők megállapodtak abban is, hogy fokozzák a NATO-t fenyegető esetleges vegyi és nukleáris fegyverekkel kapcsolatos felkészülést, és további erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékának megfelelő szintre emeljék.

A vezetők úgy döntöttek, hogy országaik továbbra is támogatást nyújtanak Ukrajnának az önvédelemhez való alapvető joga fenntartásához. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tanácskozás után azt mondta: a szövetségesek jelentős katonai felszerelésekkel is ellátják az országot, többek között páncéltörő fegyverekkel, légvédelmi rendszerekkel és drónokkal, ennél többet azonban nem árult el. Amerikai kormányzati illetékesek szerint szó van arról is, hogy torpedókkal látnák el a háború sújtotta országot. Információk szerint a zárt ajtók mögött tartott ülésen sok tagország komoly felajánlást tett. Döntés született arról is, hogy segítik Ukrajnát, hogy védekezni tudjon a kíbertámadások, valamint a vegyi, biológiai és nukleáris fenyegetésekkel szemben. Joe Biden a NATO-csúcs és a G7-ek találkozója után bejelentette, hogy az Egyesült Államok kész befogadni 100 ezer ukrajnai menekültet.

Moszkva európai szövetségesei

Vannak országok, amelyek sokkal konstruktívabb és józanabb, önállóbb álláspontot foglalnak el. Nem nevezzük meg őket, de vannak - nyilatkozta a TASZSZ tudósítása szerint Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Mint mondta, a szakértők jól tudják, kik ezek a szövetségesek.

A NATO tagállamai ismét megerősítették: el kívánják kerülni, hogy a konfliktus eszkalálódjon, és háború robbanjon ki a szövetség és Oroszország között. A harmincak ezért is tartják magukat az elhatározásukhoz, hogy nem küldenek katonákat Ukrajnába és nem hoznak létre repüléstilalmi övezetet sem.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben fordult a szövetségesekhez, hogy küldjenek még több fegyvert, köztük vadászgépeket, és vezessenek be repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett az orosz légierő földre kényszerítésére: “Ukrajna várja a valódi cselekvést és a valódi biztonsági garanciákat. Azoktól, akiknek a szava megbízható. És akiknek a tettei képesek fenntartani a békét. Minden ajánlat az asztalon van. Az igényeink az asztalon vannak. Azonnal békére van szükségünk. A válasz önökön múlik”, hangsúlyozta.

Mind a NATO, mind az EU csúcstalálkozóján fontos napirendi pont volt Kína szerepe és magatartása a háborús helyzetben. Az észak-atlanti szövetség közleményében felszólított minden országot, köztük az ázsiai nagyhatalmat, hogy tartózkodjon Oroszország háborús erőfeszítéseinek bármilyen módon történő támogatásától, és minden olyan intézkedéstől, amely segítene az agresszornak kijátszani a szankciókat. Biden azt mondta, a NATO és az Európai Unió ellenőrizni fogja, hogy Kína megszegi-e Moszkva elleni szankciókat. “Volt egy nagyon közvetlen beszélgetésem Hszí (kínai) elnökkel. . . Világossá tettem neki, nem fenyegettem, de világossá tettem neki, hogy milyen következményekkel jár, ha segít Oroszországnak” — hangoztatta Biden.    

A kormányfő azt közölte, közös NATO-álláspont lett, hogy Magyarország területén keresztül nem mehetnek át fegyverek Ukrajnába