Az ukrán hadsereg jelentős sikereket ért el Kijev környékén. A fővárostól 15-20 kilométerre szorították vissza a támadó orosz erőket, amelyek támadás helyett inkább beásták magukat és védekező hadműveletet folytatnak. Egyes alakulataikat az ukrán egységek bekerítették. A nyugati katonai szakértők legnagyobb megdöbbenésére az alegységek gyakran nyílt rádióforgalomban próbálnak egyeztetni, így az ukránok meg tudják előzni a hadmozdulataikat. Kijev belvárosa most kívül került az orosz lövegek hatótávolságán, de a várost továbbra is rakétatámadások érik.
Az ukrán haderő még egy nagy sikert tudhat magáénak: Bergyánszk kikötőjében eltalálták az Orszk nevű, több mint 110 méter hosszú partraszállító hajót. Az orosz állami televízió néhány napja helyszíni tudósításban számolt be arról, hogy az Orszk páncélozott harcjárműveket szállított a Krím-félszigetről Bergyánszkba. Nem kizárt, hogy az ukránok ennek láttán támadták meg a kikötőben veszteglő hajót, amely a találat után nagy lánggal égett és egy videófelvétel tanulsága szerint robbanások sorozata rázta meg. Két másik, a közelében kikötött hadihajó is megrongálódott.
A még a 60-as években épített hajó kiesése önmagában is komoly veszteség, mert az oroszok gyakorlatilag a háború kezdete óta nagyobb tengeri deszant partra szállításával fenyegették Odesszát, márpedig csak kevés, az Orszkhoz hasonló járművük van. Még nagyobb baj, hogy a jelek szerint az ukránok képesek csapást mérni a mélyen a front mögött lévő kikötőkre és nem kizárt, hogy a tengeren lévő hajókra is veszélyt jelentenek. Utóbbi attól függ, hogy most mivel találták el a célpontjukat – „egyszerű” föld-föld rakétával vagy direkt a hajók ellen kifejlesztett, nagy hatótávolságú fegyverrel, amivel a háború előtt nem rendelkeztek, de nem kizárt, hogy azóta nyugatról kaptak ilyet. Az ukránok eddig egy orosz hajót találtak el, de azt Grad típusú sorozatvetővel, ami nem túl hatékony a mozgásban lévő tengeri célpontok ellen.
A fronton azonban nem csak az ukránok értek el sikereket. Az oroszok bejelentették, hogy teljesen elfoglalták a Harkivtól délre lévő Izjum városát. A 45 ezer lakosú, tehát nagyjából Hódmezővásárhely méretű település az Sziverszkij Donyec folyó mentén fekszik és az azon átívelő híd miatt stratégiai jelentőségű. Az ukrán védelmi tárca cáfolta a város elestét, egy illetékes szerint a védők még tartják magukat a déli városrészben. Izjum és a híd elvesztése azzal fenyegetne, hogy bekerítésbe kerül mintegy 30-40 ezer, a luhanszki és donyecki szakadár területek határán harcoló ukrán katona. Nyugati értékelés szerint pont ezek a legerősebb, legjobban felszerelt és legtapasztaltabb ukrán egységek, amelyek nélkül nehéz lenne védeni az ország középső és nyugati részét.
Ebből a szempontból a Mariupolért vívott csata is kulcsfontosságú. A szinte teljesen megsemmisített kikötővárost nagyjából 14 ezer orosz katona ostromolja, a védők száma nagyjából 3 ezer lehet – vagyis a támadóknak csaknem megvan a városi harcok esetére a „tankönyvekben” előírt ötszörös erőfölényük.
Harkivban rakétatalálat ért egy bevásárlóközpontot, ahol a postahivatal előtt segélyért álltak sorba az emberek. Hatan meghaltak, tizenöten megsebesültek és ez csak egy volt a polgári célpontokat ért csütörtöki orosz támadások közül.
Kisebb szenzációt keltett, hogy az orosz állami tévén feltűnt Szergej Sojgu védelmi miniszter, aki a pletykák szerint betegség vagy kegyvesztettség miatt március 11. óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt.
A Kreml azzal igyekezett eloszlatni a híreszteléseket, hogy a miniszter nagyon elfoglalt, nem ér rá nyilatkozatokat tenni. Sojgu azonban tábornoki rangja ellenére nem katona – Putyinhoz hasonlóan állambiztonsági múltja van és korábban a főleg természeti katasztrófák és balesetek következményeivel foglalkozó rendkívüli helyzetek tárcáját vezette, ezért aligha ő irányítja az ukrajnai háborút.
Az orosz vezetés nehézségeit jelzi, hogy a déli Krasznodárban el kellett bocsátani az OMON nevű rohamrendőrség tíz tagját, mert megtagadták, hogy Ukrajnába menjenek harcolni. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentése szerint megtörtént az első hadifogolycsere, a felek tíz-tíz katonát adtak át egymásnak, orosz részről viszont mélyen hallgattak a tranzakcióról, amellyel párhuzamosan 11 orosz és 19 ukrán kereskedelmi tengerészt is kicseréltek. Korábban már volt fogolycsere, de akkor ukrán polgári személyekért, például Melitopol polgármesteréért adtak orosz katonákat.
Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF drámai jelentést tett közzé, amely szerint az ukrán gyermekeknek már több mint a fele kényszerült otthona elhagyására. Ettől nem teljesen függetlenül az ENSZ közgyűlésében 140 ország megszavazta az Oroszországot a háború befejezésére felszólító határozatot. Öt ország – Oroszország, Belarusz, Eritrea, Észak-Korea és Szíria – szavazott a nem kötelező érvényű határozat ellen, 38 állam tartózkodott. Kína ENSZ-nagykövete szerint az ukrajnai humanitárius helyzet valóban nagyon súlyos, de ezzel együtt sem szabad a tagállamokat a harcoló felek közti választásra kényszeríteni.
