Az elmúlt tizenkét évben nem valósult meg a cigányság felzárkóztatása, Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke azt reméli, hogy ellenzéki győzelem esetén ez megtörténik. Agócs kérdésünkre ezzel indokolta, miért csatlakozott ahhoz a lapunkhoz eljuttatott felhíváshoz, amely a parlamenti választáson az ellenzék támogatására kéri a romákat.
Az ellenzék közös listáján szereplő három roma jelölt (Berki Sándor, Lőcsei Lajos és Varga Ferenc) mellett más ellenzéki roma politikusok is szerepelnek az aláírók között (ifjabb Bogdán János és Lakatos Béla). Agócs Jánoson kívül két ORÖ-s elnökhelyettes is nevét adta a felhíváshoz (Lakatos Oszkár és Varga Zoltán).
„2022. április 3-a legyen Magyarországnak, így a magyarországi cigányságnak is a választás szabadsága és a szabadsága választása!” – így kezdődik a Népszava rendelkezésére bocsátott felhívás. Az elmúlt tizenkét év kormányzása bebizonyította – olvasható –, hogy a társadalom alsó harmadában élők csak rabszolgasorsra és megaláztatásokra, nyomorra vannak ítélve. A választás azonban lehetővé teszi, hogy a „nemzeti együtt lopás rendszerét” felváltsa a „nemzeti felemelkedés rendszere”.
Az ellenzéki összefogással lehetőség van „egy boldogabb, sikeresebb, eredményesebb Magyarországot építeni”. Ennek részeként – hangsúlyozza a felhívás – a romák majd részt tudnak venni a szakmai, felzárkóztatást segítő roma programok előkészítésében, megalkotásában, végrehajtásában és ellenőrzésében. Romaügyi államtitkárság felállítása, családi kedvezmények bővítése, roma vallási gyülekezetek és kisegyházak támogatása, az oktatás és az egészségügyi ellátás fejlesztése – sorolja az ellenzéki program tartópilléreit a szöveg. Az ellenzék a lakáshelyzeten is javítani szeretne, és az infrastrukturális fejlesztések „valódi végrehajtását” ígéri.
„Tisztelettel kérjük roma és nem roma honfitársainkat egyaránt, hogy az ellenzéki lista támogatásával vessünk véget az elmúlt ezer év legkorruptabb kormányzásának!” – áll a felhívásban.
A kilencvenes években a pártok még alaptételnek vették, hogy a romák mindenképpen a baloldalra szavaznak. Az ezredforduló táján készült egy kutatás, amely már arról tanúskodott, hogy a jobboldalnak is van keresnivalója a romák körében. A 2002-es választás előtt a Fidesz megállapodást kötött a legnagyobb cigány szervezettel, a Farkas Flórián vezette Lungo Drommal. Az erőviszonyok alaposan megváltoztak.
„A romák 90 százaléka az előző két választáson a Fideszre szavazott” – jelentette ki Agócs János abban az interjúban, amit januárban adott lapunknak. „Figyelemmel kísértük 2014-ben és 2018-ban a parlamenti választást. A romák túlnyomó többsége valóban fideszes szavazó volt” – erősített rá az ORÖ elnöke. Hasonló, 80-90 százalékos arányról számolt be Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója is a Republikon Intézet napokban tartott konferenciáján.
Mostani kérdésünkre Agócs János közölte: lát esélyt arra, hogy az arányok jelentősen módosulni fognak április 3-án, és a romák közül minél többen az ellenzéki összefogásra szavaznak majd.
A Fidesz listájáról ezúttal hiányzik a súlyos korrupciós ügyekkel gyanúba hozott Farkas Flórián. Befutó helyre került viszont Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, a Belügyminisztériumhoz tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója. Lapunk több – titokban rögzített – hangfelvételt is ismertetett a közelmúltban, Sztojka Attila ezeken nagy vihart kavaró kijelentéseket tett. Egyebek között „politikai teljesítményért” cserébe szerződéseket kínált az ORÖ kormánypárti képviselőinek, és azzal is kérkedett, hogy BM-esként „mindenkiről tudok sok mindent. Azt is tudom, hogy mikor beszélt kivel, meg hogyan.”
Sztojka Attila kifejtette azt is, hogy „van egy mondás a BM-en belül, sőt a kormányzaton belül is: aki a család tagja, azt családon belül kezeljük, de kívül ezt senki nem érezheti. Az, hogy megnevelünk valakit, az azt jelenti, hogy azért tesszük, mert számítunk rá és szeretjük. Amíg a család tagja. Ha nem a család tagja, nem tudunk kezeskedni felőle.”
