2021-ben mindössze a vizsgált városok 3,4 százalékában felelt meg a levegő minősége az előírt kívánatos határétéknek, miközben 93 helyen a PM2,5-részecskék mértékének értéke a megengedett mennyiség tízszeresét is elérte - áll az IQAir, a svájci levegőminőség vizsgáló vállalat kedden kiadott jelentésében. A szervezet a levegőben található 2,5 mikrométernél kisebb részecskék (PM2,5) mennyiségét vizsgálta, ezek a legveszélyesebbek az egészségre. A WHO tavaly frissített ajánlása szerint a légköbméterenként 5 mikrogrammnál több szálló részecske már káros az egészségre. A szervezet korábban 10 mikrogrammban szabta meg az egészségügyi határértéket, ezt módosította 2021-ben.
"Sok országban jelentős lépéseket tettek a csökkentés érdekében. Kína kezdte, nagy számokkal léptek előre, ami tovább folytatódik, de még mindig sok város van, ahol a helyzet rosszabbodik” - mondta Christi Schroeder, a IQAir levegőminőség-tudományi igazgatója. Ilyen Új Delhi is, az egyébként is szennyezett levegőjű India fővárosa, és a legrosszabb helyzetű település a világon. Ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának 76 százaléka él nem megfelelő levegőminőségi körülmények között. A legszennyezettebb ország Bangladesh, a második helyezett Chad. Kína, amely 2014-ben komoly harcot kezdett a szennyezés ellen, az egy évvel korábbi 14. helyéről a 22.-re esett vissza a PM2,5-ös listán, de még mindig 32,6 mikrogramm/köbméter a mikrorészecskék átlagos mutatója.
Magyarország a középmezőnyben, a 65. helyen szerepel, hajszálnyival megelőzve Romániát. Az országban mért átlagos érték a WHO ajánlásának háromszorosa, 15,5 mikrogramm, ami még a korábbi ajánlásnak is a másfélszerese. Budapest a 62. Olyan önálló ország nem is akadt, ahol 5 mikrogramm alatti szintet mértek volna, ebbe a kategóriába csak Puerto Rico, az amerikai Virgin-szigetek és Új-Kaledónia fért bele. A legtisztább ország a világon Zöld-foki-szigetek, ezt követi a karib-tengeri Saba sziget, Finnország, a közép-amerikai Grenada, a karib-tengeri Bahama-szigetek és Ausztrália.
A levegőszennyezés fő forrásai: egyrészt a fosszilis energiaforrások elégetése, az áruszállítás; a szén- és olajalapú erőművek, üzemek. De származhat a szennyezés az otthonok fűtéséből, jelentős a vulkánok hozzájárulása is. De a klímaváltozás miatti erdőtüzek súlyos károkat okoznak a levegőben is. A légszennyezés komoly egészségügyi problémákat okoz, az egyik legjelentősebb tényező a nem emberről emberre terjedő betegségek kialakulásánál. Ezek az összes haláleset 72 százalékáért felelősek a világon, a szennyezett levegő 16-17 százalékért. Olyan betegségek következményei ezek, mint a szív- és érrendszeri problémák, szívroham, tüdőrák, krónikus vérnyomás-rendellenességek.
Kijev fuldoklik
Jelenleg 37,7 μm a kijevi levegő PM2,5-koncentrációja, ami 7,5-szerese a WHO éves levegőminőségi irányadó értékének. A városban olyan rossz a levegő, hogy az már veszélyes az egészségre, ezért a helyi lakosoknak azt tanácsolják, zárják be az ablakokat, használjanak légtisztítót, és ha tehetik, ne menjenek ki a szabadba. Ha mindenképp ki kell menniük, vegyenek maszkot. Az ukrán főváros levegőjét értelemszerűen elsősorban a háborús események rontják. Az utóbbi napokban rengetegen autóval menekültek el a városból jelentős torlódásokat okozva, az orosz légitámadások pedig rengeteg port kavartak fel, és égéstermékeket juttattak a levegőbe. Kijevtől északra fekvő Novi Petrivtsi faluban égő szemétlerakó miatti erős szmog lepte el a környéket.
