egyház;háború;menekültek;Iványi Gábor;Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség;

- Iványi Gáborék szállással, ellátással országszerte fogadják a menekülteket, a NAV tízmillió forintot vett el tőlük

Egyházi státuszukért küzdenek, miközben a szegényeken, a hajléktalanokon eddig is segítettek, most kiemelten a háború elől érkezőkön és az ott maradottakon is.

Ukrajnában, a határmenti településen túli területekre is gyűjtenek adományokat, s az Ukrajnából érkező menekülteknek Magyarország számos pontján adnak szállást – mondta el Iványi Gábor lelkész rendkívüli sajtótájékoztatóján, amelyet a Mérce a Facebookon élőben közvetített.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője nem csak egyháza, hanem az Oltalom Karitatív Egyesület, a Wesley János Lelkészképző Főiskola, az utcai foci, illetve a hajléktalan fociválogatott nevében is részletesen beszámolt Oroszország ukrajnai inváziója miatt kialakult menekülthelyzetben tett lépéseikről.

Iványi Gábor kiemelte, józsefvárosi központjukban éjjelente 30-40 embert tudnak elszállásolni. Alapvetően roma családok jönnek hozzájuk, illetve színesbőrű diákok, akiknek máshol nehéz „helyet találni”. Ők a főiskola kollégiumában dísztermében, nagy előadójában, I. kerületi imahelyiségük belső szobájában kapnak szállást.

A XV. kerületi MÁV-telepi iskolában naponta 15 embert helyeznek el. Sokan érkeznek gyerekekkel, akik az óvodai és iskolai programokban is részt vehetnek, valamint napi háromszori étkezést biztosítanak nekik. Az 51 ágyas, kórházuk, rendelőintézetük a menekültek rendelkezésére áll, továbbá hetente kétszer jön gyerekorvos is. A tanulásban akadályozott, sérült gyerekeknek képzett gyógypedagógusok, fejlesztők segítenek, a kicsik kézműves foglalkozásokon vehetnek részt.

Mint azt Iványi kiemelte vidéken is számos helyen várják a háború elől menekülőket. Így az ukrán határ közelében, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Márokpapin 30 és 90 közötti létszámban kaphatnak helyet az ottani szakközépiskolájukban. A Miskolctól 40 kilométerre lévő Hejcén is fogadnak menekülteket az egyház üdülőjében, ott 40 embernek jut szállás, illetve Budapest II. és III. kerületének határán egy felajánlott lakásban nyolcnak. Szegesen Orosházán is van szociális pontjuk, továbbá Tiszaszentmártonban, Beregdarócon, Gemzsén és Gyürén szintén készen állnak az iskoláik a menekültek befogadására. Ők minden nap meleg ételt kapnak, az egyház konyhája napi 500-800 adagot főz, reggel és este mindenki hideg élelmiszert kap.

Folyamatosan várják az adományokat, s a magyar hajléktalanválogatott a hasonló ukrajnai szervezet kérésére most ők is segítenek egész a határmenti Beregszászon is túl eső területeken. Egy ukrajnai kórház kért segítséget, szállítmányt mintegy 5-6 millió forint értékben. Leginkább inzulinra, fájdalomcsillapítóra, sebkötözőre lenne szükségük.

A testvérközösség vezetője kiemelte, hogy rendkívül sokan segítik őket az adománygyűjtésben, eddig 11 millió 173 ezer forint adományt kaptak, jellemzően gyógyszerekre, amelyeket piaci áron tudanak csak beszerezni. Ezért most minden pénzadományt szívesen fogadnak. Ebben a magyar Kétfarkú Kutya Párt kiemelten támogatja őket, de egy segítő mozgalom, sőt a Mikulásgyár is beáll mögéjük, továbbá számtalan önkéntes.

Vannak azonban olyan határon túli kérések is, amelyekkel nem pénzt, hanem egyéb adományokat várnának, így – sorolta a lelkész – szükség lesz 200 takaróra, 300 garnitúra ágyneműre, akkumulátoros lámpára, rádióra, számítógépre, vízforralóra, antibakteriális fertőtlenítőre, továbbá tartós élelmiszerekre.

Iványi Gábor végül szólt Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség „egyházi státuszáról” az ellenük folytatott februári NAV-roham után. Új fejleményként említette, hogy miután az orosházi intézményüknél bejelentették, hogy nem tudják fizetni a járulékot az alkalmazottak után, mert az állam tartozik nekik, de nem fizet, azonnal lefoglaltak tőlük 10 millió forintot.

Iványi bejelentette, hogy tavaly 40 ezren támogatták őket személyi jövedelemadójuk egy százalékával, ezzel az özödik legnagyobb egyház lettek. Ez a támogatás többszöröse annak, hogy valóban egyházi státuszt kapjanak. Ehelyett annyit sikerült elérniük, hogy „lábon maradtak” és legalacsonyabb státuszúként nyilvántartásba vették őket.

Felidézte, hogy 2012 óta alkotmánybírósági döntés van arról, hogy állítsák helyre a korábbi státust, az állam ezt mégsem teszi, s nem fizeti az alapnormatíva melletti kiegészítő támogatást, amely miatt rengeteg pénz hiányzik iskoláik, szociális, idősgondozó intézményeik működéséből.

Iványi Gábor elmondta még, hogy a támogatások ügyében levelet írtak Maruzsa Zoltánnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelésért felelős államtitkárának, aki „nem megtérülőnek” minősítette iskoláik támogatását. Ő mindeddig nem segített, egyedül az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkár járt közben, hogy legalább idén júniusig ne vonják le tartozásaikat az alapnormatívából.

Iványiék Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek is írtak, kifogásolva, hogy azt írták, hogy már nyilvántartásba vett egyházként szerepel a Magyar Evangéliumi Testvérközösség, nem egyesületként, és fizessék meg a nekik járó, de meg nem kapott 12 milliárd forintos állami támogatást. Ilyen tartalmú javaslatot az Országgyűlés költségvetési bizottsága is benyújtott már a parlamentnek.

Az egyházi vezető leszögezte, ha továbbra sem kapnak állami támogatást, akkor akár Strasbourgig mennek, de addig azt sem léphetik meg, mert a magyar jogorvoslati eljárások évekig húzódnak. Mint hozzátette, ők kizárólag a korábbi megállapodások megkötését kérik, nem maguknak, nem épületeiknek, amelyek önkéntesek toldoznak-foltoznak folyamatosan, amíg lehet. Kizárólag közfeladataik ellátására kérik azt a pénzt, ami jár nekik, s ehhez – hangsúlyozta Iványi Gábor – ellátottjaiktól, támogatottjaiktól mindennek fejében semmiféle vallási elvárásuk nincs.

Megszaporodtak az alapkőletételek, ünnepélyes átadások, amelyeken a kormánypárti képviselőjelöltek kiemelt szereplési lehetőségeket kapnak. Olykor teljesen ok nélkül.