- Jön a csongrádi Alien vs. Predator, Márki-Zay vagy Lázár hatalmasat fog bukni

Az ellenzék szempontjából oázis a nagy alföldi, fideszes tengerben Csongrád-Csanád megye, melynek székhelye, Szeged afféle utolsó reményként is szolgált a sorozatos kormánypárti kétharmadok idején, hogy tessék, lehet még feltámadás, hiszen az ország harmadik legnagyobb városát nem sikerült elfoglalni. És Csongrád-Csanád adta az új lökést is az ellenzék számára 2018-ban, amikor a próbaképpen összeállt összefogás a semmiből érkező jelölttel fényes diadalt aratott a Fidesz ikonikus városában, Lázár János egykori kancelláriaminiszter Hódmezővásárhelyén: az országosan akkor még szinte senki által nem ismert Márki-Zay Péter ma már a teljes ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje.

Márki-Zay Péter egyéni képviselőjelölt is a megye 4-es körzetében, ami, végignézve a kormánypárti országos potentátok hozzáállását (vagyis, hogy egyéni körzetben alig kívánják megméretni magukat, s az országos lista védelme alatt kapnak újra és újra mandátumot), nem kis vállalás. Amiből – pestiesen szólva – komoly pofára esés is lehet, hiszen előfordulhat, hogy az ellenzéki kormányfőjelölt vereséget szenved, ami legalábbis renoméromboló, még akkor is, ha Márki-Zay Péter éppenséggel kifogta a kevés, egyéniben is csatasorba álló Fidesz-KDNP-s nagyágyú egyikét. Ráadásul Lázár János mindent egy lapra tett fel, ugyanis nemhogy nem kért befutó helyet a listán, de egyáltalán nem szerepel rajta, vagyis, ha csak egyetlen vokssal is alulmarad, kikerült az Országgyűlésből. Ez legalább akkora szenzáció lenne, mint Márki-Zay Péternek a 2018-as időközi polgármester-választáson elért sikere, illetve másfél évvel későbbi duplázása, amikor a normál önkormányzati voksoláson is őt választották Hódmezővásárhely vezetőjének, hiszen a körzet – az elmúlt négy év helyhatósági fiaskói ellenére – a Fidesz-KDNP egyik legerősebb honi bástyája volt mindig.

A 4-es választókerület a rendszerváltás óta csak jobboldali jelöltet adott az országgyűlésnek, s 1994-től előbb a KDNP-s Rapcsák András, majd halála után addigi táskahordozója, a polgármesteri és miniszteri címig emelkedő, majd onnan alászálló Lázár János uralta a körzetet, legutóbb is több, mint 51 százalékkal küldték a helyiek a parlamentbe. És bár 2018-ban látványosan kivonult az országos fősodorból, s azóta jobbára a mezőhegyesi ménesbirtokkal bíbelődik, nehéz elképzelni, hogy annyira hátra szeretne lépni, hogy a T. Ház ajtaján kívül találja magát. Sőt, még az a pikáns eset is előfordulhat, hogy országosan nyer az ellenzék, Lázár viszont hozza Hódmezővásárhelyet, erőteljesen újrapozícionálva magát a Fideszben, ahol sokan már most is Orbán Viktor majdani utódaként tekintenek rá. Győzelmi esélyeit növeli, hogy Márki-Zay hódmezővásárhelyi bázisa ugyan elég erősnek tűnik – legalábbis a helyi Fidesz minden karaktergyilkossági próbálkozása csődöt mondott eddig –, ám a körzet további 18 településéről Lázár erőteljesebb támogatásra számíthat, legalábbis erre utal az a levél, melyben Farkas János magyarcsanádi polgármester kezdeményezésére több településvezető felszólította az ellenzéki jelöltet, ne hurcolja be hozzájuk a megosztó politikát, ráadásul településeik a kormánynak köszönhetően fejlődnek, gyarapodnak. Erre mondják: innen szép nyerni.

Hódmezővásárhelyhez képest a megye 1-es körzetéből szinte kikövezett út vezet az ellenzéki jelölt, a szocialista Szabó Sándor számára a parlamentbe. Ugyanis az ország harmadik legnagyobb városának lakói a kétharmaddal rendre szembe menve nem átallnak ellenzéki képviselőt a T. Házba küldeni. Persze Szeged már 1990 előtt is renitensnek számított ebből a szempontból, hiszen 1985-ben, az első többjelöltes választáson a hivatalos pártjelölttel szemben Király Zoltánra voksoltak, s lett így a hajdani tévés az első független képviselő. Mandátumát 1990-ben már MDF-esként őrizte meg, hogy aztán az 1994-es nagy szocialista visszatéréssel kerüljön az országos politikába Botka László, aki immáron 20 éve veri rommá aktuális fideszes riválisát az önkormányzati választásokon. A parlamenti mandátumok eloszlása sokáig nem volt ennyire egyértelmű, 1998-ban a Fidesz-MDF vitt mindent, 2002-ben kétharmaddal nyertek a szocialisták, akik 2006-ban aztán taroltak, hogy 2010-ben viszont elsüllyedjenek. Ám már 2014-ben kiderült, a szegediek tényleg magasról tesznek az országos tendenciákra, így Szabó Sándor április 3-án a harmadik egyéni sikerére készülhet. Kihívója ezúttal is a hajdani válogatott kézilabdázó, Bartók Csaba lesz a kormányoldalról, akit 2018-ban izmos 8 százalékkal vert a jelenlegi összellenzéki jelölt, vagyis a feladat egyáltalán nem teljesíthetetlen, s az egyszer már elvérzett Bartók szerepeltetése a kormánypártok részéről legalábbis azt jelzi, nem hivatalosan feladták a kerületet.

A másik szegedi körzetben, a csongrád-csanádi 2-es választókerületben is jók az ellenzék esélyei, nem véletlen, hogy a körzetet már kétszer megnyerő, négy évvel ezelőtt 44 százalékkal a Fidesz-KDNP-nek mandátumot szerző B. Nagy Lászlót Mihálffy Bélára, a Zsombó és a Kiskundorozsma egykori futballistája cserélte Orbán Viktor. Aki azonnal meg is támogatta az eddig a szegedi közgyűlésben ellenzékben pallérozódó jelöltet az elhíresült Viszlát, Röfi! videóval: nehéz eldönteni, hogy az öttömösi disznóvágásról készített alkotásban melyik a legszürreálisabb jelenet, de Mihálffy disznótor-szettje, vagyis a több tízezer forintos farmer és kabát, valamint a hegyes orrú cipő bizonyosan esélyes. Mihálffy ettől persze még mandátumot szerezhet, ellenfele az előválasztáson győztes momentumos Mihálik Edvin Máté lesz, akivel a közgyűlésben már sokszor összecsaphatott. A tét most nagyobb, s elképzelhető, hogy az eredmény úgy alakul, hogy a kormánypárti jelölt politikai pályafutásának a csúcspontját jelenti majd az ország fő böllérével közös öttömösi disznótor.