Elfogadta az Európai Unió Tanácsának foglalkoztatási-, és munkaügyi miniszterekből álló testülete azt az európai bizottsági tervet, amely szerint 2027-re minden, valamely uniós tagállamban bejegyzett székhellyel rendelkező, tőzsdén jegyzett vállalatban a vezetői pozíciók minimum 40 százalékát nőknek kell betöltenie. A Politico cikke szerint a tervet a nemek közötti egyensúly elérésével indokolják.
A 2027-re kitűzött cél 33 százalék lenne azoknál a vállalatoknál, amelyek vezetői és nem vezetői pozíciókat is foglalnak magukban. Azon vállalatoknak, amelyek nem teljesítik a határidőre kitűzött célokat, új, közvetlen kiválasztási rendszereket kellene bevezetniük az EU által megkívánt egyensúly elérése érdekében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azzal érvelt a kvótarendszer mellett, hogy szeretnék áttörni azt a feltételezett „üvegplafont”, amely megakadályozza, hogy tehetséges nők bekerüljenek a vezetői testületekbe. Az Európai Unió Tanácsának hétfői ülését vezető Élisabeth Borne francia munkaügyi, foglalkoztatási és integrációs miniszter megelégedettségét fejezte ki a tervezett uniós jogszabály előrehaladtát illetően. A Tanács adatai szerint egyébként 2021 októberében az EU legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalatainak igazgatótanácsaiban átlag 30,6 százalékot tett ki a nők aránya.
A kérdéssel kapcsolatos jogalkotás az elmúlt években egyébként akadozott, mivel a tagállamok vonakodtak átadni a hatáskört a foglalkoztatási kérdésekben, amelyekre saját hatáskörként tekintenek.
A Foglalkoztatási-, Szociálpolitikáért-, Egészségügyi-, valamint Fogyasztói Jogokért Felelős Tanács ülésén - vette észre az Azonnali - magyar részről Ekler Gergely, a családokért felelős tárca nélküli miniszter stratégiai államtitkára vett részt. Az ülésről kiadott hivatalos értesítés nem ír arról, hogy hangzottak-e el kritikus vélemények a tervezetről. Az elfogadott tervek mindenesetre várhatóan az Európai Parlament elé kerülnek, s ottani elfogadása esetén válhat a tervezett kvótarendszer uniós jogszabállyá.
Úgy tudni, a tervezett rendelkezést ugyanakkor csak az uniós cégek anyavállalatainak országában kellene érvényesíteni, tehát például egy Magyarországon működő német multi esetében csak a német központ vezetésére vonatkozna majd a 40 százalékos női kvóta.
