A többi európai uniós tagországot némi késéssel követve a múlt héten Magyarország is csatlakozott az Ukrajnának és a néhány vele szomszédos országnak nyújtott humanitárius és polgári védelmi támogatáshoz, amelyet az Európai Unió koordinál.
A magyar részvételt lapunk kérdésére megerősítette Ujvári Balázs európai bizottsági szóvivő, aki azt is közölte, hogy az EU27-ek mellett Norvégia és Törökország vesz részt az Ukrajna által már február 15-én aktivált uniós polgári védelmi mechanizmusban.
A segítségnyújtás alapja, hogy a bajba jutott ország vagy országok az EU-n keresztül hivatalosan segítséget kérnek a tagállamoktól. Ennek keretében az európaiak már több mint 80 millió tételből álló segélyszállítmányokat – többek között mentőautókat, egészségügyi felszereléseket és gyógyszereket, sátrakat, takarókat, hálózsákokat, generátorokat – juttattak el az erre igényt tartó Ukrajnába, valamint Moldovába, Lengyelországba és Szlovákiába. A segítséget az Európai Bizottság (EB) által Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában létrehozott logisztikai központokon keresztül irányítják a célországokba. A felajánló ország szállítási költségeinek 75 százalékát az EU költségvetéséből fedezik.
Magyarország a múlt hét közepéig a humanitárius segítségnyújtást kizárólag kétoldalú alapon és nem Brüsszelen keresztül szervezte, vélhetően azért, mert a kárpátaljai magyarokhoz irányított segélyek célba juttatásához nem volt szüksége közvetítőre. Néhány napja azonban részt vállal a közös fellépésben, főként egészségügyi felszerelések felajánlásával és továbbításával.
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága a kérdéseinkre küldött válaszaiban nem reagált arra, hogy Magyarország mostanáig miért maradt ki az EU polgári védelmi mechanizmusa keretében létrejött és a háború következményeinek enyhítését célzó együttműködésből. De azt megerősítette, hogy Ukrajna, majd az EB megfelelő főigazgatóságának kérésére a közelmúltban mobilizálta a magyarországi RescEU készletben szereplő egészségügyi eszközöket:
„A katasztrófavédelem a kérésre azonnal reagálva a központi raktárában tárolt készletből 200 lélegeztetőgépet, 250 betegmonitort, 25 központi monitort és 100 infúziós pumpát szállított Záhonyba, ahol a bajba jutott ország képviselői átvették a segélyszállítmányt. Összesen öt teherautó indult útnak, a szállítmány összértéke 3,7 millió euró volt”
– írta a tárca.
A RescEU projektet az Európai Bizottság még 2019-ben kezdeményezte, hogy válságok esetén az EU extra védelmet nyújthasson az ezt kérő államoknak a polgári védelmi mechanizmus keretében. Ennek eredményeként uniós finanszírozásból közös stratégiai mentési célú készlet jött létre, amelyet egyes tagállamokban, például Magyarországon tárolnak, és egy vagy több ország kérésére mobilizálnak. A készlet lélegeztetőgépeket, infúziós pumpákat, betegmonitorokat, maszkokat és köpenyeket, ultrahangkészülékeket és oxigénkoncentrátorokat tartalmaz.
Ujvári Balázs szóvivő lapunknak azt mondta, hogy Budapest nem csak a RescEU raktárkészlet mozgósításával veszi ki a részét az uniós közvetítéssel folyó segítségnyújtásból, hanem használja az EU polgári védelmi mechanizmusának egyéb csatornáit is, amelyeken keresztül a napokban például egészségügyi felszereléseket ajánlott fel. Amikor a BM illetékes főigazgatóságánál erre külön rákérdeztünk, azt a választ kaptuk, hogy “az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül érkező kérésekre reagálva, arra vonatkozó döntés esetén hazánk ezen keresztül is segítséget nyújt szomszédjának”.
