Munkát ígért Orbán Viktor nemrégiben az ukrajnai menekülteknek, nem sokkal később pedig meg is jelentek a Magyar Közlönyben a munkavállalásukat megkönnyítő rendelkezések. A hiányszakmákban az úgynevezett menedékesek például engedély nélkül is dolgozhatnak - akár munkaerő-kölcsönzőkön keresztül is -, az Ukrajnából menekülőknek munkát adó cégek pedig támogatást igényelhetnek.
A miniszterelnök „nagylelkűsége” nem teljesen érdek nélküli, hiszen – a koronavírus válság kapcsán csak átmenetileg megtorpanó - munkaerőhiány miatt a kormány már korábban is szélesre tárta a kapukat a harmadik országból, így az Ukrajnából is érkező munkavállalók előtt. A hiányszakmákban évek óta nem kell az ukrán állampolgároknak munkavállalási engedélyt kérniük, ha 90 napnál rövidebb munkára érkeznek Magyarországra. Múlt nyáron a kormány engedélyezte, hogy „minősített” munkaerő-kölcsönzőkön keresztül is jöhessenek hazánkba átmeneti időre harmadik országbeli dolgozók, illetve, hogy az unión kívüli munkavállalók aránya tíz helyett húsz százalék is lehessen a vállalkozásoknál. Szakszervezeti tapasztalatok szerint az arány több cégnél – főként a feldolgozóiparban vagy az építőiparban - már jóval magasabb volt előtte is. A háború kitörésével azonban az itt dolgozók egy része hazament, azóta pedig főleg nők és gyerekek érkeznek menekültként, a férfiak már nem hagyhatják el Ukrajnát. Hogy a háború előtt hány ukrán vagy ukrajnai magyar dolgozott Magyarországon, arról csak becslések vannak: ezek 50-70 ezer főre teszik az ukrajnai vendégmunkások számát. Sokan munkaerőközvetítőkön keresztül jöttek, a határ közelében pedig napi szinten ingáztak.
A cégek most abban is reménykednek, hogy ha a leendő dolgozók családjukkal együtt érkeznek, akkor talán maradnak is. A háború előtt ugyanis az ukrajnai vendégmunkások pár hónap után továbbálltak, részben a Lengyelországban vagy Ausztriában elérhető magasabb fizetések miatt, részben pedig azért, mert nem azt kapták Magyarországon, amit a fejvadász cégek ígértek nekik
– mondta érdeklődésünkre László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. A Vasas területén mintegy 15-18 ezer ukrajnai munkavállaló dolgozott a háború kitörése előtt. Mintegy 10 százalékuk februárban hazament, és nem tért vissza. A háború elől Magyarországra menekülők pedig most még kevéssé a munkavállalással vannak elfoglalva, hiszen előbb a megrázkódtatásokat kell feldolgozniuk, szállást kell keresniük. A többségnek még nincs terve a jövőre, nem tudják, haza tudnak-e majd menni vagy itt maradnak.
A cégek mindenesetre igyekeznek szállást keresni dolgozóik hozzátartozóinak is - van, ahol fizetik is -, és munkát kínálnak a családtagoknak. Több cégnél le is állították a toborzást: részben emiatt, részben pedig azért, mert nem érkeznek a gyártáshoz szükséges alapanyagok Ukrajnából, így ismét kényszerű szünetek vannak az autóiparban – magyarázza László Zoltán. A szakszervezeti vezető úgy látja: a munkavállalást megkönnyítő rendelkezéseknek majd hosszabb távon lesz jelentősége, és azokat a cégek remélhetőleg nem a hazai bérek és munkavállalói jogok letörésére igyekeznek majd ismét felhasználni. Egyelőre nem érzékel ilyesmit, és azt is elismeri, hogy a szükség van a plusz munkaerőre. Az eddigi módszerek azonban szerinte nem voltak alkalmasak a munkaerőhiány kezelésére, hiszen nem sikerült hosszabb távon megtartani a harmadik országbeli munkavállalókat sem. Ennek kapcsán nem indult meg párbeszéd a cégek, a kormány és a szakszervezetek között, pedig a Vasasnak rengeteg javaslata lenne – jelentette ki László Zoltán. A Magyarországra érkezőket fel kellene például készíteni az itteni munkavállalás körülményeire, a jogi és kulturális környezetre, mint ahogyan a magyar munkavállalókat is az érkezők fogadására. Ezek elmaradása ugyanis rengeteg konfliktust szül.
Az építőiparban tavaly év égén mintegy 40 ezer, unión kívülről érkezett vendégmunkás dolgozott, de – Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökének akkori nyilatkozata szerint - az ágazatnak szüksége lenne az idén még vagy 10 ezerre. Az ÉVOSZ így az elsők között ajánlotta fel közvetítői szerepét tagvállalkozásai és az Ukrajnából menekültek között, mondván: ezzel mindkét fél nyerne. Az építőiparban ugyanis szakmunkás- és mérnökhiány van, az átmeneti vagy tartós foglalkoztatás pedig a menekültek számára is esélyt jelentene egy normális életvitel kialakítására.
A hazai építőiparban dolgozó mintegy 15 ezer ukrajnai munkavállaló közül ugyanakkor februárban sokakat hazaengedtek szabadságra, és mintegy ezren nem tudtak visszajönni – mondta lapunknak Koji László, aki szerint ez az érintett vállalkozásoknak komoly nehézségeket okoz. Elmondta azt is: az ÉVOSZ közvetítői felajánlására már az első néhány napban is sok, országos lefedettségű tagvállalatuk jelentkezett. Nemcsak férfi, hanem női munkavállalókat is várnak, hiszen például a kertépítésben, vagy az átadás előtti takarításoknál lenne munka számukra is. A második héttől beindultak a munkavállalói jelentkezések is, több tucatnyian érdeklődtek, ám zömmel férfiak, a nők ugyanis a gyerekek miatt nem tudnak munkát vállalni. Koji László szerint ebben az építőipar kevéssé tud segítséget nyújtani, mint ahogyan szállást is főként a dolgozóknak tudnak adni a munkásszállásokon. Ezekre a problémákra – főként a gyermekek napközbeni ellátására - a kormánynak vagy az önkormányzatoknak megoldást kellene keresniük.
A cégeknek kellene szállást adniuk
Lényegében a munkaadókra bízná a kormány az Ukrajnából elmenekült, és Magyarországon munkát vállaló dolgozók és gyermekeik elszállásolásának megoldását. Ehhez adna legalábbis résztámogatást a cégeknek. A Magyar Közlönyben pár napja megjelent rendelet szerint a kormány az „Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktus” elől menekülő, Ukrajna területéről 2022. február 24-én vagy azt követően Magyarország területére érkezett, ukrán állampolgársággal vagy ukrán–magyar kettős állampolgársággal rendelkező személy Magyarországon történő foglalkoztatásának elősegítése érdekében támogatást nyújt a munkaadóknak. A cégeknek ehhez legalább heti 20 órában kell foglalkoztatniuk a menekülteket.
A támogatás mértéke havonta legfeljebb a dolgozó lakhatási és utazási költségeinek fele lehet, de legfeljebb 60 ezer forint, az egy háztartásban élő kiskorú gyermekek után fejenként további legfeljebb 12 ezer forint jár. A rendelet szombati módosítása szerint kizárnák a támogatásból azokat, akik az elmúlt egy év során akár több részletben összesen legalább 90 napot már Magyarországon dolgoztak. Az összeget a munkáltatónak az érintett dolgozók lakhatási és utazási költségeinek biztosítására kell fordítania. A legfeljebb 12 hónapra, utólag folyósított támogatásért cserébe pedig azt is vállalnia kell, hogy az érintett dolgozók és szükség esetén kiskorú gyermekeik számára „megfelelő körülmények között” szálláshelyet biztosít, illetve gondoskodik a „szervezett körülmények között történő” munkába járásról is. A lakhatási és utazási költségek támogatással nem fedezett részét pedig a munkáltatónak és a dolgozónak fele-fele arányban kell állnia.
