- Bács-Kiskun megye, avagy nem ellenzéknek való vidék

Bács-Kiskun megye az MDF szülőhelye, innen, a lakitelki találkozókból nőtte ki magát a rendszerváltás előtt a honi ellenzék népi-konzervatív része. Erre az erős alapra telepedett rá aztán az 1993-as fordulat után a Fidesz, amely ráadásul a megyében szintén komoly bázissal rendelkező kisgazdák ezredforduló utáni bedarálásával tovább erősödött. Olyannyira, hogy 1998 óta – egy 2006-os kiskunfélegyházi kisiklás kivételével – a Fidesz és aktuális csatolmányai simán, nem ritkán 60 százalék körüli eredménnyel hoztak minden körzetet. 

A megye 1. választókerülete, Kecskemét egyik része és környéke jelenleg Salacz László felségterülete, aki a Fidesz-KDNP második és harmadik kétharmadát 51, illetve 54 százalékos egyéni győzelemmel segítette 2014-ben és 2018-ban, vagyis ellenzéki szemszögből kemény dió. Az 1990-es első voksolást a magyar politikában kanyargós utat bejáró, MDF-esből Orbán-, majd Gyurcsány-szimpatizánssá avanzsáló Debreczeni József nyerte. Utána a szabad demokrata Zwack Péter triumfált, hogy aztán négy évvel később az éppenséggel az SZDSZ-ből dezertáló Nyitray András a Fidesz-MDF jelöltjeként előbb kiköszörülje a csorbát, majd kétszer újrázzon. 2010-ben átadta a stafétát Zombor Gábornak – nem tudni, a váltásban szerepet játszott-e, hogy a 2006-os, őszi zavargásokról szóló bizottsági jegyzőkönyv alapján Nyitray szerint a rendőröknek fegyvert kellett volna használniuk az utcán tombolókkal szemben. Zombor azután 2014-ben már a másik kecskeméti körzetben indult, így jöhetett Salacz, akit Szőkéné Kopping Rita próbál majd megszorongatni. Szőkéné 2018-ban alig valamivel több mint 7 százalékot kapott a körzetben, ami a negyedik helyre volt elég. Az akkori, több mint hétszeres különbség az idén bizonyosan jelentősen szűkül majd áprilisban, de az ellenzéki összefogásnak nem nagyon kell behűtenie a pezsgőt.

Ahogyan a másik kecskeméti körzetben sem, amelyben a már említett Zombor Gábor az úr, bár a Bács-Kiskun 2-es választókerületben azért nagyobb az ellenzék esélye, ugyanis ide tartozik a megyeszékhely nagyobb része, ahol a 2019-es önkormányzati választásokon már életjeleket adott az ellenzéki összefogás. Más kérdés, hogy errefelé először és utoljára 1994-ben örülhetett sikernek nem jobboldali formáció: a szabad demokrata Csikai Zsolt nevéhez fűződött a bravúr, aki szűken verte szocialista riválisát, s meggyőző fölénnyel a körzet első szabadon megválasztott képviselőjét, az MDF-es BM-államtitkárt, Józsa Fábiánt. Aztán viszont jött a Fidesz, Horváth Zsolt zsinórban négyszer diadalmaskodott, azóta pedig Zombor hozta a körzetet stabilan 50 százalék feletti eredményekkel. Az idén azonban nem indul, s az országos listán sem kapott helyet. A kormánypártok persze bíznak benne, hogy Szeberényi Gyula alpolgármester eredményesen tudja majd pótolni. Az ellenzék viszont abban reménykedik, hogy a városvezető-helyettes renoméja messze alulmúlja Zomborét, s így az előválasztást behúzó momentumos Bodrozsán Alexandra önkormányzati képviselőt a T. Házba repítheti a kormánnyal szembeni elégedetlenség.

A bács-kiskuni 3., kalocsai központú, a korábbi kiskőrösi választókerület nagy részét is magába foglaló körzet jelenleg az egykori MDF-es Font Sándor territóriuma, korábban Semjén Zsolt jelenlegi miniszterelnök-helyettessel osztoztak az akkor még két mandátumon. A rendszerváltás után viszont nyolc évig mai szemmel nézve renitensnek számított az érseki központ, hiszen előbb SZDSZ-es, majd MSZP-s képviselőt küldött a parlamentbe, sőt, 1994-ben Kiskőrösön is a szocialisták nyertek, 1998-ban viszont jött Font, Kalocsán pedig Tóth István, s a következő nyolc évre kibérelték az egyéni képviselői helyeket. Sőt, Font Sándor azóta is tartja magát, ugyanis 2006-ra a jövőbe látva szépen levált a Dávid Ibolya-féle MDF-ről, s Lezsák Sándorral együtt maradt a Fidesz kebelén. A kalocsai körzetben ekkor tűnt fel a fórum helyére magát odafészkelő KDNP elnökeként Semjén Zsolt, aki utoljára 2010-ben mérette meg magát egyéniben, azóta a könnyebb és biztosabb utat jelentő országos listát favorizálja, ráadásul így nem kellett veszekedniük Fonttal a körzetcsökkentés után megmaradt egyetlen mandátumért. Ennek most is a hajdani MDF-es a várományosa, nem valószínű, hogy az összellenzék színeiben induló DK-s könyvtáros-tanár, Magóné Tóth Gyöngyi érdemben meg tudná szorítani.

Hasonlóképpen országos szenzációt keltene, ha a megye 4-es, kiskunfélegyházi központú körzetében diadalmaskodna az ellenzéki jelölt. Ennek esélyét jól mutatja, hogy a 2018-ban 2,9 százalékot szerzett LMP-s Kis-Szeniczey Kálmán kivételével még az előválasztás sem érdekelt senkit a kormányváltást akaró pártok jelöltjei közül - így a zöldpárti tavaly szeptemberben rivális nélkül maradt –, tudva, ezen a vidéken a kormánypártokon kívül másnak nem terem babér. A koszorú így ismét az MDF-alapító Lezsák Sándor fejére kerül majd, aki kacskaringós utat bejárva a hazai politikai palettán valahogy mindig a talpára esett, s így immáron a nyolcadik parlamenti ciklusára készülhet. Azt ugyanis nemhogy nehéz elképzelni, de lehetetlennek tűnik, hogy Kis-Szeniczey – még az ellenzéki összefogással háta mögött is – ledolgozza a legutóbb köztük kialakult cirka 58 százalékos különbséget.

Eggyel délebbre sincs nagyobb sansza az ellenzéki összefogásnak: az 5-ös számú kiskunhalasi körzet igazi alföldi tanyavilág a leghívőbb kormánypárti szavazókkal, ahol – természetesen az 1994-es nagy szocialista feltámadást kivéve – mindig a jobboldali jelöltek örülhettek. A hajdani bácsalmási körzet egy részét is magába foglaló választókerületben az ezredfordulóig a kisgazdák számítottak úrnak, hogy aztán felszalámizásuk után immár a Fidesz-MDF színeiben hozza a mandátumot az idén február közepén elhunyt hajdani válogatott labdarúgó, Fenyvesi Máté. Azóta négy cikluson át Bányai Gábor nyert egyéniben, legutóbb éppenséggel több mint 55 százalékkal, így meglehetősen nyugodtan készülhet ötödik sikerére, amelyet az előválasztáson győztes DK-s Horváth Roland sem veszélyeztet. Utóbbi esélyeire komoly hatással lehet, hogy errefelé, a déli határszélen nyitott fülekre talál a kormány szűnni nem akaró migránsozása, bár vélhetően időnként maguk is meglepődnek a propagandamédiát nézve, milyen rettentő veszélyben kell élniük.

Elvileg ennyivel elrendezhető lenne a 6-os, bajai központú választókerületet is, ahonnét 1998 óta Zsigó Róbert folyamatosan szállítja a mandátumot a Fidesznek, legutóbb például 54 százalék feletti eredménnyel, köszönhetően többek között a fentebb már taglalt migránsozós propagandának. Zsigó amúgy leginkább Fidesz-szóvivőként éghetett be a választók tudatába, esetleg a hazai dinnyekampányokból, illetve egy időben az ellenzék bajai Willy Foggként emlegette, ugyanis útielszámolása szerint 2014 előtt, amikor még bajai polgármesterként is szolgálta a helyieket, három év alatt több mint 160 ezer kilométert autózott az önkormányzat terhére, vagyis négyszer megkerülte a Földet amellett, hogy havonta több mint félmillió forint utazási költségtérítést vett fel parlamenti képviselőként. Négyévenkénti választási eredményei alapján azonban az ilyen ügyek sem veszélyeztették mandátumát, az idén azonban nem mehet biztosra, ugyanis a 2019-es önkormányzati választások óta látszik némi reménysugár az ellenzéki összefogás számára: Baján ugyanis közös jelöltjük, Nyirati Klára nyerte el a polgármesteri posztot, s a testületben is az ellenzék szerzett többséget, vagyis valamelyest oszlott a narancsköd. Persze ez még nem jelent semmit, hiszen a körzet választóinak több mint felét falusi-tanyasi voksolók adják, akik könnyedén kompenzálhatják a bajaiak esetleges kitérését a fősodorból: az ellenzéki előválasztás momentumos nyertese, Kiss László agrármérnök talán abban bízhat, hogy végzettsége és munkája révén jobban szót ért majd a választókkal, mint egy átlagos, városi ellenzéki jelölt.