Az Ukrajna elleni orosz agresszióról és annak gazdasági, pénzügyi, politikai következményeiről tárgyalnak a Párizs melletti Versailles-ban az Európai Unió országainak állam- és kormányfői. A csütörtökön kezdődött kétnapos rendkívüli csúcstalálkozó témái között szerepel a kontinens energiaellátása, a tagállamok és a közösség védelmi kapacitásainak erősítése és Ukrajna támogatása. A házigazda Emmanuel Macron, az EU Tanács soros elnöki tisztét betöltő Franciaország államfője szerint a háború lökést adhat ahhoz, hogy az EU a saját lábára álljon és számos stratégiai területen önállóvá és önellátóvá váljon.
A zárónyilatkozat csütörtökön este ismert tervezete keményen elítéli Oroszországot és "cinkosát", Belaruszt, amiért válogatás nélkül támadnak civileket és polgári objektumokat. Üdvözli egyúttal, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze vizsgálatot kezdeményezett a felelősökkel szemben. A közlemény sürgeti a döntést az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásokról, és megerősíti, hogy az EU a partneri kapcsolatok szorosabbra fűzésére törekszik a kelet-európai országgal.
"Szeretnénk erkölcsi támogatást adni Zelenszkij ukrán elnöknek, és biztosítani arról, hogy Ukrajna az európai család része"
– mondta egy magas rangú EU diplomata, aki részt vett a csúcstalálkozó előkészítésében. Szerinte még nincs itt az ideje annak, hogy az ország uniós csatlakozásáról beszéljenek, most inkább rövidtávú, kézzelfogható segítségről kell dönteni. Kijev néhány napja hivatalosan benyújtotta tagfelvételi kérelmét az Európai Unióhoz, azt kérve, hogy a közösség gyorsított eljárásban határozzon róla. A lépés megosztja a tagállamokat: a nyugatiak óvatosságra intenek, míg a keletiek közül Lengyelország és Észtország például siettetné a folyamatot. Mark Rutte holland kormányfő Versailles-ba érkezve újságíróknak azt mondta: a csatlakozást nem lehet gyorsított eljárásban levezényelni, és jelenleg nem kell színt vallani, hogy valaki támogatja-e vagy ellenzi Ukrajna taggá válását. Hasonló véleményt nyilvánított a csúcstalálkozó előtt Xavier Better luxemburgi kormányfő.
Az uniós vezetők csütörtök este tárgyaltak a kontinens energiaellátásáról és a magas energiaárakról. A háború nyomán az árak az egekbe szöktek, és vita van arról, hogy az orosz szállítások elakadása esetén az európaiak hová fordulhatnának gázért és olajért. Az EU a földgáz mintegy 40 százalékát Oroszországból importálja, Németország, Olaszország és több közép-európai ország különösen függ az onnan érkező energiahordozóktól. Sok tagállam nem támogatja az orosz gáz- és olajcsap elzárását, konszenzus legfeljebb az energiafüggőség jelentős csökkentéséről van közöttük. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a megbeszélések előtt megismételte, hogy Európának meg kell szabadulnia az orosz fosszilis energiától való függőségétől, és jelentős beruházásokat kell eszközölnie a megújuló energiaforrásokba. Orbán Viktor miniszterelnök álláspontját Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő a Twitteren ismertette. Eszerint a találkozón a kormányfő ellenezni fogja az orosz olaj- és a gázimport szankcionálását.
