Bár kedden elmaradt látványos kamatemelés, ma részben bepótolta azt az MNB. A ma lejáró egyhetes betéteket fél százalékponttal magasabban, 5,85 százalékon újítja meg a bankok számára, így az irányadó kamat tovább emelkedik fél százalékponttal, azaz 50 bázisponttal. A jegybank korábban azt ígérte, hogy tempósan mindaddig emeli az irányadó kamatát, amíg az inflációs várakozások nem csökkennek. E folyamatos tempós kamatemelési ütemből még a hét elején tapasztalt forintzuhanás sem lendítette ki a magyar jegybankárokat, pedig egy euró közel 400 forintba került, és ha valami, akkor ez megnyomja az inflációt. A Monetáris Tanács láthatóan egy új hiteles képet akar felépíteni magáról, más kérdés, hogy ez mennyire sikerül.
A nemzetközi pénzügyi környezet javulásával az elmúlt napokban erősödött a forint – már ha a 378 forintos eurót lehet forinterősödésnek titulálni. A mai 50 bázispontos kamatdöntés bejelentése után viszont 380 forint fölé ugrott az euró jegyzése, ami arra utal, hogy a piac lehet, hogy egy erősebb üzenetben, kamatemelésben bízott. Egész pontosan azt remélték, hogy a kamat hat százalékra emelkedik, ám ezt még most sem lépte meg az MNB.
A jegybank legfőbb mandátuma szerint az infláció megfékezése lenne a dolga, és láthatóan nagyon nincs könnyű helyzetben. Az év eleji nemzetközi nyersanyagár-emelkedések miatt már hat százalékra emelte idei inflációs előrejelzését. Ám mindent fölforgatott a világgazdaságban Moszkva Ukrajna elleni agressziója: a háború és a szankciók hatására kilőttek az energia- és nyersanyagárak. Ma már az elemzők szerint az éves infláció nyolc százalék is lehet idén, de májusban láthatunk majd 10 százalék feletti árindexet is, ami sok mindent, de nem árstabilitás. A KSH adatai szerint februárban 8,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, a következő hónapokban további lassú emelkedés várható, majd májusban az ársapkák kivezetésével újabb ugrás következhet, s így jöhet össze a 10 százalék feletti árindex.
Ennek fényében a a jegybank a következő hetekben tovább emeli a kamatait, bár az infláció fő okát, az indokolatlan pénzbőséget nem a jegybank, hanem a kormány tudná csökkenteni. A kormány ezzel szemben februárban szórt ki mintegy ezer milliárd forint választási-helikopterpénzt a magyar gazdaságba, szja-visszatérítéssel, béremelésekkel, 13. havi nyugdíjakkal, egyszeri nagy összegű, bér jellegű kifizetésekkel a közszférában, ezzel még egy jó nagyot rúgva a magyar inflációba. A választások után – bárki is kerül hatalomra –, éles fordulat jöhet a költségvetési politikában, amely mérsékelheti legalább a magyar gazdaság inflációs nyomását, de a külső ársokkokat ez nem érinti. Az elemzők szerint tartósan elhúzódó inflációra lehet számítani az idén és még jövőre is, talán 2024-re normalizálódhat az áremelkedések üteme, ám ennek feltétele, hogy ne érjék újabb sokkok a magyar gazdaságot .
