Az érdekképviseletek március 16-ától hirdettek határozatlan idejű sztrájkot, szerintük a munkabeszüntetés idején “megtakarított” béreket olyan szervezetek, önkormányzatok számlájára kellene átutalni, akik részt vesznek az orosz-ukrán háború elől Magyarországra menekülők ellátásában. Ugyanerre kérték az egyházi, alapítványi és önkormányzati fenntartású intézmények fenntartóit is.
Érdeklődtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, megvalósíthatónak látják-e a szakszervezetek kérését, de cikkünk írásáig nem kaptunk választ. Szerettük volna megtudni azt is, miután hétfőtől a járványügyi előírásokat - az egészségügyi és szociális területen kívül – feloldották, várható-e, hogy a kormány visszavonja a február 11-én kiadott sztrájkrendeletét, amelyben a járványhelyzetre hivatkozva szabták meg, a pedagógusok hogyan sztrájkolhatnak (például a tanórák egy részét meg kell tartani, osztályokat nem lehet összevonni). Választ erre a kérdésünkre sem kaptunk; úgy tűnik, a kormány továbbra is úgy gondolja, a koronavírus csak a tanársztrájk idején veszélyezteti az iskolai közösségeket.
A kormányzat egyébként nemcsak a sztrájkoló tanárok bérét spórolja meg: mint arra a Szülői Hang Közösség rávilágított,
2014 és 2021 között több mint 1600 milliárd forint költségvetési forrást vontak el a pedagógusoktól azzal, hogy bérük számítási alapját befagyasztották a 2014-es minimálbér szintjén.
Ez pedagógusonként több mint 9 millió forint elvonást jelent. A szakszervezetek egyik követelése éppen az, hogy a béreket, biztosítva azok értékállóságát, ismét a mindenkori minimálbér szerint számítsák, de a kormány még ezt sem akarja teljesíteni - annak ellenére sem, hogy korábban megígérték.
