Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a hét elején arról számolt be, hogy 52 országból már húszezren jelentkeztek az ukrán területvédelmi erők nemzetközi légiójába. Az adat hitelességét nem lehet ellenőrizni, de az biztos, hogy mostanra százak érkeztek Ukrajnába, hogy részt vegyenek a háborúban és az interneten felbukkantak az első képek, amelyeken állítólag külföldi önkéntesek láthatók Kijevben. A lengyel-ukrán határról keltezett tudósítások többnyire fiatal, katonaviselt amerikaiakról, kanadaiakról, franciákról és britekről szólnak, de egy fényképen például egy 61 esztendős skót férfi látható, aki szintén harcolni indult Ukrajna védelmében.
A jelentkezőknek először az ukrán külképviseleteket kell megkeresniük, ahol a katonai attasé hivatala látja őket a megfelelő dokumentumokkal. Az ukránoknak toborzó honlapjuk is, amelyen például a budapesti nagykövetség és a nyíregyházi konzulátus elérhetősége is szerepel. (Az esetleges orosz érdeklődőket azonban cím és telefonszám helyett a Kígyó-sziget védői által híressé tett káromkodás fogadja.)
Különböző országokban eltérően szabályozzák, hogy állampolgáraik beállhatnak-e egy idegen ország hadseregébe. A zűrzavarra jellemző, hogy Liz Truss brit külügyminiszter előbb azt nyilatkozta, hogy mindenkinek a magánügye, beáll-e önkéntesnek, de Boris Johnson miniszterelnök nem sokkal később óva intette a brit állampolgárokat a kalandtól, mert azzal szerinte törvényt sérthetnek. Az Egyesült Államokban több más országhoz hasonlóan törvény tiltja, hogy állampolgárai a hazájukkal szemben álló hadsereghez csatlakozzanak – viszont az orosz-ukrán konfliktusban elvben semleges, tehát ennek alapján senki sem fognak bíróság elé állítani. Nem úgy, mint azokban az országokban, ahol a Iszlám Állam terrorszervezethez csatlakozók miatt minden külföldi fegyveres részvételt büntetnek.
Az ukránok elsősorban katonai, rendőrségi vagy egészségügyi tapasztalattal rendelkezőket keresnek. A háborúba indulók egy részét származása vagy neveltetése motiválja, ellenszenvvel viseltetnek Oroszországgal szemben. Mások kalandra vágynak. A harcedzett veteránok azonban óva intik az „amatőröket”, akiknek fogalmuk sincs, hogy mire vállalkoznak.
Daniel Byman, a washingtoni Brookings Institutions és a Georgetown Egyetem biztonságpolitikai szakértője és könyvet is írt a külföldi önkéntesekről, a Lawfare Intézet honlapján közölt cikkében úgy véli, hogy a légió tagjai sok kockázatot is jelentenek, de hasznosak lehetnek. A külföldiekkel nehéz a kommunikáció, gyakran a fegyelemmel is gond van és a lelkes, de tapasztalatlan harcosok akár már az első csatában eleshetnek. Más a helyzet az amerikai, brit vagy más különleges erőknél szolgált veteránokkal, akik különösen a gerillaháborúban lehetnek nagyon hatékonyak.
Az orosz-ukrán konfliktusban mellesleg nem újdonság az idegenek részvétele. Kelet-Ukrajnában mindkét oldalon harcoltak csecsenek, akik elvben orosz állampolgárok, de közülük sokan heves ellenszenvvel viseltetnek Moszkva iránt. Szerbiában, mint lapunk nemrégiben megírta, 45 embert állítottak bíróság elé, amiért a donyecki és luhanszki „felkelők”, azaz az oroszok oldalán harcoltak. Három héttel a mostani háború kirobbanása előtt Moszkvában azt állították, hogy kétszáz horvát állampolgár csatlakozott az ukránokhoz.
Matematikai értelemben se Ukrajna, se Oroszország nem szorul külföldi harcosokra, mindkét országban van elég fegyverforgatásra alkalmas férfi. Kijev szempontjából alighanem a nemzetközi szolidaritás felmutatása a cél. Orosz oldalról siettek is közölni, hogy a külföldieket nem fogják hadifogolyként kezelni, nem tekintik rájuk érvényesnek a reguláris alakulatok tagjaira vonatkozó nemzetközi konvenciókat. Amerikai források ellenben arról számoltak be, hogy az oroszok Szíriában kezdtek toborozni az ottani polgárháború során városi hadviselési tapasztalatot szerzett katonákat, hogy a csecsen rohamcsapatok és a Wagner nevű orosz cég zsoldosai mellett őket is bevessék Kijev készülő ostroma során.
Állandosuló magyar-román határmizéria
Legkevesebb 4 órás volt a várakozási idő szerda délután a Nagylak II magyar-román határátkelőnél, az autópályán feltorlódott kocsisorban elsősorban az Ukrajnából menekülők várakoznak. A személyforgalmat csupán négy sávon engedték, a román határőrség közlemény szerint azért, mert magyar oldalon nincs elegendő határőr, a schengeni határnak számító román-magyar átkelőhelyeken a két ország határőrei közösen dolgoznak.
A román médiának nyilatkozó Arad megyei határőrség vezetője, Andrei Dinca azt mondta, legalább 250 perc a várakozási idő, mert a magyar határőrség szigorított ellenőrzésnek veti alá a biometrikus útlevéllel vagy schengeni vízummal nem rendelkező ukrán menekülteket.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter tegnap ismételten magyar kollégájához fordult, kérve, egyszerűsítsék a menekültek határátlépését a magyar hatóságok, biztosítsák a megfelelő számú határőr személyzetet, hogy teljes kapacitással működhessenek a nagy forgalmú határátkelők, mert minden nagyobb átkelőponton óriási a torlódás. Ezt megelőzően, március 8-án este Bukarest hivatalos, írásos formában a nagykövetségeken keresztül is sürgette a rendezést.
Szijjártó Péter azonban csak annyit ígért, hogy "az illetékes hatóságokkal egyeztetve lépéseket tesznek az eljárás egyszerűsítéséhez és a gyorsabb határátlépés elősegítéséhez szükséges intézkedések mielőbbi meghatározására”.
A román-magyar határmizéria március 2 óta tart. A magyar hatérrendészet aznap délután közölte először a románokkal, hogy Magyarország területére csak olyan harmadik országbeli állampolgárok (beleértve az ukrán állampolgárokat vagy más, Ukrajnából érkező személyeket) léphetnek be, akik megfelelnek a schengeni térségbe való belépés feltételeinek. Budapest arra hivatkozott, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint a háborús övezetből érkezők korlátozás nélkül beléphetnek az első biztonságos országba, így Magyarországra is, ha közvetlenül Ukrajnából érkeznek. De, aki Románián keresztül érkezik, arra már vonatkozik ez a szabály, mert Románia biztonságos országnak számít, ahonnan már nem kell tovább menekülniük. Akkor a román kormány jelezte az Európai Unió felé is, hogy nem tartják elfogadhatónak a magyar döntést, mert így a migrációs nyomás Lengyelországra és Romániára tovább növekszik, ugyanakkor közvetlenül a magyar külügyet is megkeresték. Ennek eredményeként ejtette Magyarország a biometrikus útlevél vagy schengeni vízum követelményt, de bevezették a szigorított ellenőrzést a menekülők esetében is.
