Méltatták az egységes és gyors uniós segítségnyújtást Ukrajnának és az ukrajnai menekülőknek az Európai Parlament (EP) képviselői a kedd délután rendezett plenáris vitában. Többen azt mondták: büszke európainak érzik magukat, miután a közösség egy emberként kiáll az orosz agresszió sújtotta kelet-európai ország és népe mellett. Valamennyien elismeréssel szóltak a határmenti országok – köztük Magyarország – állami és helyi hatóságainak, civil szervezetinek és polgárainak együttérző támogatásáról és erőfeszítéseiről. Felhívták a figyelmet, hogy tartós szolidaritásra lesz szükség az Európában.
Ylva Johansson migrációs ügyekért felelős biztos elmondta, hogy az uniós országok 12 nap alatt kétmillió menekültek fogadtak be, ugyanannyit, mint a 2015-2016-os menekültválság idején összesen. Rendkívüli nyomás nehezedik az Ukrajnával határos államokra: eddig több mint egymillióan érkeztek Lengyelországba, 190 ezren Magyarországra és 130 ezren Szlovákiába.
“Világos, hogy mindenkit be kell engedni az Európai Unióba, aki a háború elől menekül. A saját szememmel láttam, hogy mindenkit átengednek a határon, és mindenkit szívesen látnak”,
fejtette ki Johansson, aki az elmúlt napokban több kelet-európai országban is megfordult. Szerinte a tagállamok példamutatóan jártak el, amikor egyhangúan jóváhagyták az Ukrajnából érkező személyek ideiglenes védelméről szóló uniós irányelvet. Ennek köszönhetően ezek az emberek munkát kaphatnak, iskolába járathatják a gyerekeiket, szociális és egészségügyi ellátáshoz juthatnak az EU egész területén. A különleges státuszt nem csak az ukrajnai állampolgárok élvezhetik, hanem az ott élő menekültek és külföldiek is. Ezzel kapcsolatban néhány felszólaló felvetette: nem szabad megengedni, hogy bárkit a bőrszíne vagy az etnikai hovatartozása miatt hátrányosan megkülönböztessenek. Volt, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy menedéket kell biztosítani a Putyin-rendszer elől menekülő oroszoknak és az inváziós hadseregből dezertáló katonáknak is.
Egy lengyel kormánypárti képviselő felszólította az uniós intézményeket, hogy nyújtsanak jelentős támogatást a háború által leginkább sújtott határmenti országoknak. Jan Waszczykowski a szíriai menekülteket befogadó Törökországnak juttatott hatmilliárd eurós támogatást emlegette ezzel kapcsolatban. Az olasz nacionalista Ligához tartozó Annalisa Tardino pedig arról beszélt, hogy Brüsszel hagyjon fel a Magyarországnak és Lengyelországnak járó helyreállítási pénzek blokkolásával, hiszen ezt a két tagállamot sújtják leginkább a háború következményei. A két ország gazdaságélénkítő programjáról hónapok óta folynak az egyeztetések Brüsszellel, amely Budapest esetében korrupcióellenes intézkedésekhez, Varsó esetében az igazságszolgáltatási rendszer reformjához köti a jóváhagyását.
Bocskor Andrea, aki kárpátaljai magyarként tagja a fideszes EP-delegációnak, felszólalásában fontosnak nevezte, hogy az unió azoknak is nyújtson humanitárius segítséget, akik Ukrajnában vannak. Példaként a kárpátaljai régiót említette, ahová rengeteg ember menekült a belső ukrajnai területekről, és róluk ott gondoskodnak.
