- A többihez képest pitiáner ügy, de ezen múlhat Komárom-Esztergom megye sorsa

Április első vasárnapján felsejlik a dicső múlt – legalábbis ebben bíznak az ellenzéki összefogás prominensei, ha kiterítik maguk elé Komárom-Esztergom megye térképét. Az ország legkisebb megyéje ugyanis sokáig az MSZP egyik legstabilabb hátországának számított, köszönhetően a rendszerváltás előttről örökölt történelmi-gazdasági hagyományoknak: a bányásztelepülések és iparvárosok óramű pontossággal szállították a parlamenti mandátumokat a szocialistáknak, s tartottak ki egészen a 2010-es fülkeforradalomig. Azóta viszont a Fidesz-KDNP az úr e vidéken, ám 12 év után reális az esély arra, hogy az ellenzéki összefogás visszahódítsa a megye nagyobb részét, sőt, akár az is előfordulhat, hogy lenullázzák a kormánypártokat – bár vélhetően egy helyi kétharmados sikerrel is kiegyeznének.

Ehhez persze az kellene, hogy az emberek ingerküszöbét átlépje egy, az elmúlt évtized mindennapos történései alapján pitiáner összegűnek tűnő, 83 millió forintos korrupciós ügy. A Fidesz-KDNP első számú megyei embere, Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium immáron csak egykori parlamenti államtitkára ugyanis az ügyészség szerint ennyivel egészítette ki hivatalos, havi 2,5 milliós fizetését, elintézve ezt-azt a végrehajtói kar főnökének, Schadl Györgynek, aki – ugyancsak a vádak szerint – éveken át hétszámjegyű összegekkel honorálta a segítő szándékot, olykor éppenséggel a minisztérium kapujában leróva háláját.

Az ügy kipattanása óta Schadl előzetesben van, Völner viszont továbbra is az Orbán Viktor kormányfő által 133 legbátrabbnak nyilvánított ember egyikeként nyomja a gombot a parlamentben. Államtitkári posztjáról ugyan lemondott, a képviselőségről viszont nem, ami láthatóan nem zavarja pártját. A választókban azonban nyomot hagyhat az érthetetlenül megtollasodott képviselő ügye, akit nem is indít pártja áprilisban. Körzetében, a komárom-esztergomi 2-esben a sebtében csatasorba lökött esztergomi alpolgármester, Erős Gábor próbálja behúzni a mandátumot, s feledtetni a kormánypárti szavazókkal, hogy egy újabb helyi kedvenc vérzett el. Völner ugyanis éppenséggel azért került a választókerületbe 2014-ben, hogy megpróbálja feledtetni a helyiekkel a zavaros ügyeivel az érseki városban polgármesterént és képviselőként magát teljesen, pártját részlegesen lenullázó Meggyes Tamást, akinek sikerült az a bravúr, hogy 2010-ben, néhány hónappal az első kétharmad és honatyává választása után elbukja a polgármesteri posztot ellenzéki kihívója, Tétényi Éva ellen. Völner azonban jött, látott és győzött, csakhogy a Julius Caesar-i veni, vidi, vici mellé nála oda kell írni, hogy demergi, azaz elmerült… Előtte azonban kétszer is relatíve biztosan, 45 százalékos eredménnyel hozta a körzetet 2014-ben és 2018-ban, ami persze azt is jelezte, hogy egységes ellenzéki fellépéssel elhódítható a választókerület a kormánypártoktól.

Erre a jobbikos Nunkovics Tibor tesz kísérletet, aki 2019 óta szintén országgyűlési képviselőnek mondhatja magát, miután pártja országos listájáról elfoglalta a Balatonalmádi polgármesterré választott Kepli Lajos helyét a T. Házban.

A korábban gyári munkásként dolgozó Nunkovics nyolc éve majd’ 20, 2018-ban közel 35 százalékot szerzett, utóbb kevéssel tíz százalékkal maradt el Völnertől, s most bizton reménykedhet, hogy képviselői ismertsége, illetve a korrupciós ügy nemcsak tovább farag a különbségen, de meg is fordítja a végeredményt. Esélyeit növelheti, hogy

a korábbi nemzetközi játékvezetői asszisztens, aki a zöld gyepen a 2010-es labdarúgó-világbajnokságon elődöntőben lengethetett, 2018-ban azzal került fel a NAV listájára, hogy bejelentés nélkül, azaz feketén foglakoztatott alkalmazottakat, emellett a Szabad Európa korábban arról is írt, hogy a 2014-es önkormányzati választás kampányára készült önéletrajzában diplomásnak vallotta magát – azóta ezt már korrigálta, ám lehet, a helyiekben mélyebb nyomot hagytak kilengései.

Hasonlóban bízik a megye 1-es, Tatabánya központú választókerületében az előválasztást a DK színeiben, a Jobbik és a Liberálisok támogatásával fölényesen (az MSZP-s nagyágyú, Gurmai Zita ellenében) megnyerő, jelenleg még csak a megyei közgyűlésben politizáló Konczer Erik is. A tatabányai körzet a rendszerváltás utáni két évtizedben – leszámítva az első, 1990-es voksolást, amikor az SZDSZ-es Szalay Gábor triumfált – stabil szocialista bázisnak számított: 1998-ig a bányászszakszervezeti vezető, Schalkhammer Antal hozta magabiztosan az MSZP-nek a mandátumot, tragikusan korai halála után 2002-től pedig – az éppen a napokban elhunyt – Schvarcz Tibor vette át a stafétát és a parlamenti mandátumot.

Az őszödi beszéd után aztán itt is léket kapott az MSZP-SZDSZ hajója, 2010-ben a Fidesz a hajdani bányászvárost és környékét is bevette, Bencsik János háromszor is simán bejutott a parlamentbe, igaz, csak elsőre meggyőző, 54 százalékos eredménnyel, duplázását 42, triplázását a választók 44 százaléka támogatta, vagyis Konczer nem alaptalanul bízik a sikerben. Főleg azok után, hogy bár érdemi jel nem utalt rá, de a 2021-es önkormányzati választáson Tatabányán komoly gyomrost kapott a Fidesz-KDNP, miután, ha kevesebb, mint 3 százalékkal is, de elbukta a polgármesteri címet az akkor már teljes ellenzéki összefogás támogatta Szücsné Posztovics Ilona ellenében. Azért persze Bencsik komoly ellenfél, helyi népszerűségét jól mutatja, hogy a rendszerváltástól sorozatban ötször választották meg Tatabánya polgármesterének, s azt is elnézték neki, hogy az SZDSZ-t a Fideszre cserélte az ezredforduló környékén. Ráadásul azon kevés kormánypárti politikus közé tartozik, aki többször is szembe mert menni a központi akarattal, így például anno nyíltan kritizálta és nem szavazta meg a trafiktörvényt vagy éppen Paks II. aktáinak titkosítását, sőt, a 2016-os pedagógus-tiltakozások idején kockás inges fotót posztolt a Facebook-oldalán, s parlamentbe is a szimbolikussá vált ruhadarabban ment be.

A kockás ing Bencsik számára a különutasság, a komárom-esztergomi 3-as, komáromi központú választókerületben induló párttársa, Czunyiné Bertalan Judit számára a bukás szimbóluma, hiszen 2016-ban éppen a tanárdemonstrációk jelentették bő másfél esztendőnyi államtitkársága végét. Pedig addig úgy tűnt, a fülkeforradalommal nemcsak a parlamentbe jutott a bokodi képviselő-testületből kiemelkedve, hanem országos karrier vár rá a Fidesz-KDNP kevés női politikusai egyikeként. Keleti György hajdani szocialista honvédelmi minisztert maga mögé utasítva nyerte első mandátumát több, mint 50 százalékos eredménnyel Kisbéren, hogy aztán 2014-ben 47 százalékkal újrázzon az immár átrajzolt körzetben, s átvegye a közbotrányba és közfelháborodásba fúló köznevelési államtitkári stafétát Hoffmann Rózsától.

az akkor még Klebelsberg Intézmény-fenntartó Központnak nevezett állami vízfej miatt az iskolák napi működési problémákkal küzdöttek, ráadásul Czunyiné több intézménybe saját embereit nevezte ki, előfordult, hogy egy plágiumgyanús pályázat sem tartotta vissza a „csókos” beiktatásától. A pedagógusok elégedetlensége végül elsöpörte, ám jó káderként 2018-ban is őt indították a kormánypártok a körzetben, s immáron digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztossá lefokozva is 50 százalék felett nyert. Ami azt mutatja, az ellenzéki összefogás számára komoly feladat a körzet elhódítása, reményeiket ismét csak a dicső múlt táplálhatja: 1994-2006 között az MSZP-s Zatykó János zsinórban négyszer porolta el aktuális jobboldali riválisát. Az összellenzék abban bízhat, hogy Czunyinéra legutolsó sikere óta ráégett a koronavírus miatti digitális oktatás csődje is, így az MSZP-s komáromi önkormányzati képviselő, az ügyvéd Nemes Andrea helyi ismertsége többet nyom a latba, mint a kormánypárti riválisa neve melletti pártlogó.