A február 24-n indult hadműveletek kezdetén a legtöbb katonai szakértő legfeljebb napokat adott az ukrán védelem összeomlására és Kijev elestére. Ezt a véleményt ismételgették a politikusok is, akiknek pesszimizmusát azonnal bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő. Több mint egy hétre volt szükség ahhoz, hogy megváltozzon a megszólalások hangneme. Elsőként Emmanuel Macron francia elnök kezdte hangoztatni, hogy egyáltalán nem bizot Kijev elvesztése. Antony Blinken amerikai külügyminiszter szombaton, a BBC-nek adott interjújában már úgy fogalmazott, hogy „Ukrajna abszolút megnyerheti a háborút”, amely szemlátomást nem úgy alakul, mint ahogyan azt Vlagyimir Putyin eltervezte.
A katonai megfigyelőket előbb csak meglepte, hogy az oroszok nem tudták gyorsan megsemmisíteni az ukrán parancsnoki struktúrát, légvédelmet és légierőt, most már azonban ebből indulnak ki a további lehetőségek elemzésekor. Ez ugyanis lehetővé teszi a fegyver- és lőszerszállítások folytatását, sőt, elvben azt is, hogy az ukrán légierő a pilótái által ismert, szovjet típusú, gyorsan bevethető repülőgépeket és helikoptereket kapjon.
William McRaven nyugállományú tengernagy, aki az Oszama bin Laden elleni akció irányítója volt és a különleges hadműveletek szakértője, a CNN-nek vasárnap azt nyilatkozta, hogy minél tovább tart a háború jelenlegi szakasza, annál nagyobb az esély az ukrán győzelemre. Orosz szempontból még az is kérdés, hogy mi is jelentené a győzelmet, mert az ukrán reguláris erők megtörése még egyáltalán nem jelentené a háború végét. Putyin és rendszere pedig hosszú távon mindenképpen rosszul jár, mert a nemzetközi színtéren páriává válik és többé odahaza sem kormányozhat az eddigi módon.
Alexander Vindman nyugalmazott alezredes, aki a Trump-féle Fehér Házban az ukrán ügyekért volt felelős, arra hívja fel a figyelmet, hogy az orosz hadsereg büszkeségének számító 1. páncélos csapásmérő gárdahadosztály és a légideszant alakulatok kudarcot vallottak. Támadásuk elakadt és helyüket most más erőknek kell átvenniük. Hétfői adatok szerint a mozgósított orosz egységeknek 95 százaléka már Ukrajnában van.
A nagyvárosokban valószínűnek tűnő utcai harcok során csökken a jelentősége a felek tűzereje közti különbségnek. A támadóknak itt már nem elég a nyílt terepen győzelmet biztosító háromszoros erőfölény, hanem akár tízszeres túlerőre is szükség lehet.
Az oroszoknak közben egyszerre kellene fenntartani csapataik harci morálját és a hátországi támogatást. Ez utóbbi még Putyin diktatúrájában sem lényegtelen és ebből a szempontból figyelemre méltó, hogy Oroszországban vasárnap is 4600 embert vettek őrizetbe, mert a szigorú tilalom ellenére az utcán emelt szót a háború ellen.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna lesz-e az oroszok második Afganisztánja, McRaven azt felelte, hogy azt majd meglátjuk. Elhúzódó gerillaháború esetén a NATO mindenesetre folytatná a fegyverszállításokat. Erre a titkosszolgálatok már aktívan készülnek, elsősorban Lengyelországból és Romániából tervezik támogatni az ellenállást és oda vinnék pihenni vagy gyógykezelni az ukrán harcosokat.
Zelenszkij megölése immár nem áll Putyin érdekében, mert akkor az elnök mártírrá válna, ami tovább erősítené a védők harci morálját.
Több más szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a mozgósított orosz erők eleve nem elégségesek az egész ország megszállásához és tartós megtartásához.
Az elhúzódó háború költségeibe beleroppanhat Oroszország. Nem véletlenül terjed az a vélemény, miszerint Putyin háborúja Ukrajnának dráma, Oroszországnak pedig katasztrófa.
