"Folytatjuk az előkészületeket a 6G-s korszakra, hogy 2028 és 2030 között be tudjuk vezetni a mobilhálózatot a felhasználók számára” - mondta Lim Hye-Sook dél-koreai tudományos miniszter a barcelonai World Mobil Kongresszuson a múlt héten. Noha a világ harmadik legjelentősebb technológiai vásárán nevének megfelelően leginkább a legújabb mobiltelefonok, hordozható készülékek szerepeltek, a miniszter bejelentése azért keltette fel a technológiával foglalkozó sajtó figyelmét, mert a 6G-s mobilinternet bevezetését 2030-ra tervezték az egyes országok. Dél-Korea most gyorsított, ha a 2028-as bevezetés megtörténik, ők lesznek a világon az elsők, ahol az 5G-s rendszernél ötvenszer gyorsabb mobilhálózat a fizető felhasználók számára is elérhetőn működésbe lép.
A 6G-s technológiára egyelőre még csak a kutatás-fejlesztés fázisában van: a technológia kidolgozása során az egyes cégek saját megoldásokat fejlesztenek ki. A kínaiak az e téren bejegyzett találmányok 40 százalékát birtokolják, az USA a szabadalmak 35, Japán 10, Európa 9, Dél-Korea 4 százalékával rendelkezik. A hírek szerint a Kínai Nemzeti Űrügynökség, a China Mobile, és a Huawei együttműködésében az ország tavaly júliusban két olyan műholdat is fellőtt, amely képes a 6G-s internetet továbbítani, ami annak fényében érdekes, hogy egy 2019-es konferencián a Huawei már azt jelezte, tízezer kis műholdat terveznek felbocsátani, amelyekkel az egész világot lefednék. Műholdakra azért van szükség, mert a 6G-s hálózat a korábbiaknál sokkal magasabb frekvenciájú hullámokat használ, amelyek nem képesek úgy áthatolni az akadályokon, mint akár az 5G-t közvetítő hullámok, amelyeknek ezért megfelelnek a földi közvetítő tornyok is.
Annak ellenére, hogy a 6G esetében a nagyon is közeli jövő technológiájáról beszélünk, van még bőven tennivaló az egész világon az 5G-s fejlesztések terén is. Erről tanúskodik az Ookla jelentése: az Ookla, egy 2006-ban Seattle-ben (USA) alapított webes szolgáltató vállalat, amely arról gyűjt és közöl adatokat, mely országok milyen internetes lefedettséggel bírnak, azok milyen sebességgel képesek működni. 2021-es decemberi, az 5G-s ellátottságra vonatkozó jelentésük egyik grafikonja azt mutatja, hogy az egyes országokban azok közül, akiknek van olyan készüléke, amely képes az 5G-s adatforgalom lebonyolítására, hány százalékban használták ezt a lehetőséget tavaly. Az USA vezet 49,2 százalékkal, az EU felhasználók száma 11,7, a lengyeleké 6,5 százalék. Magyarország 2,9 százalékkal négy országot előz meg a 45-ös listán.
Mindenesetre a nagy techcégek már jelezték, hogy megvannak a terveik arra, ha megérkezik a 6G-s szolgáltatás. A Google, az Apple, a Qualcomm, és az Intel már megalakították kereskedelmi társulásukat, az NGMN-t (Következő Generációs Mobilhálózat). A szövetséget a továbbfejlesztett gépi és emberi kommunikáció kialakítására használják. A felhasználók számára például ez azt jelentheti, hogy többféle módon, látás, hallás, beszéd, érintés útján kommunikálhatnak eszközeikkel, vagy ha csak néhány pillanatra is, de más helyszínen érezhetik magukat, vagyis sokat segíthet a 6G a metaverzum fejlesztők számára is. Korántsem csak a Facebookról van szó: az Ericsson a szagos vagy - reméljük - inkább az illatos interneten dolgozik. Mivel jóval gyorsabban fognak száguldani az adatok a készülékeken, sokkal erőteljesebb lesz az eszközök közötti kommunikáció is, megbízhatóbbak lesznek az okoseszközök, jóval több feldolgozott adat birtokában fognak cselekedni: például biztonságosabbak lesznek az önvezető autók.
