- Legalább 29 intézmény több mint 500 tanára tagadta meg csütörtökön a munkavégzést - A tiltakozásokat tüntetések követik márciusban

Több száz pedagógus kezdett polgári engedetlenségi akcióba csütörtök reggel is, hogy a munkavégzés megtagadásával tiltakozzanak a kormány február 11-ei, sztrájkjogot korlátozó rendelete ellen. A Népszava összesítése szerint február 24-én legalább 29 intézmény több mint 500 tanára tagadta meg a munkavégzést. Az engedetlenségi akciósorozat múlt hét hétfőn indult a kőbányai Szent László Gimnáziumból, azóta legalább 99 iskolában döntött úgy a tantestület kisebb-nagyobb része, hogy a tiltakozás radikálisabb formáját választja.

Csütörtök délelőtt egy demonstráció is zajlott a budapesti Horváth-kertben, ahol öt fővárosi iskola pedagógusai gyűltek össze, hogy közös kiállással hívják fel a figyelmet arra, a kormány rendelete teljesen alkalmatlanná teszi a sztrájkot az érdekérvényesítésre. Mint arról a Népszava is többször beszámolt, a rendelet értelmében a pedagógusok csak úgy sztrájkolhatnának, ha közben dolgoznak: a tanórák legalább 50 százalékát, érettségiző osztályokban a vizsgatárgyak óráinak 100 százalékát meg kellene tartaniuk. A polgári engedetlenséghez egyre több vidéki iskola is csatlakozik, például Szolnokon egyszerre öt intézmény pedagógusai közül is többen úgy döntöttek csütörtökön, hogy nem veszik fel a munkát.

Az engedetlenségi akciósorozat pénteken is folytatódik, újabb iskolák csatlakozásával. Emellett tüntetésekre is sor kerülhet a következő napokban. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) március 2-ára, Szombathely főterére szervez demonstrációt. A pedagógusképzésben részt vevő egyetemistákból álló Pedagógusjelöltek a pedagógusokért elnevezésű csoport pedig március 16-ára hirdetett tüntetést Budapestre, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Akadémia utcai épülete elé. Középiskolások és egyetemisták szintén erre a napra szerveznek demonstrációt Székesfehérvár főterén. Megmozdulásra készül a szegedi hallgatókból és oktatókból álló Veritas Virtus Libertas nevű csoport is, arra kérve az egyetemi polgárokat, hogy március 16-án “ürítsék ki” az egyetemeket, vagyis hiányzásukkal támogassák a sztrájkjogukban korlátozott pedagógusokat.

Az időpontválasztás nem véletlen, a PSZ és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ugyanis március 16-ától tartana határozatlan idejű sztrájkot, a kormány pedig ezt próbálja - az érdekképviseletek szerint a veszélyhelyzeti törvénnyel visszaélve - rendeleti úton megakadályozni, miközben a PSZ és a PDSZ által felvetett problémák mihamarabbi megoldását is elutasítják. Pedig az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által kezdeményezett kutatásból is kiderült: a magyar pedagógusok alulfizetettek és túlterheltek, emiatt kevés fiatalt vonz a pálya, ami jelentős pedagógushiányt okozhat a következő években. A szakszervezetek ezen szeretnének változtatni, a kormány azonban a hónapok óta tartó tárgyalások során még semmilyen érdemi ajánlattal, csak a sztrájkjog korlátozásával reagált a sztrájkkövetelésekre. Illetve azt ígérték, hogy majd 2023-tól “lehet” nagyobb béremelés.

A PSZ és a PDSZ bírósághoz fordult a márciusi sztrájk ügyében, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy a tanároknak sztrájk közben is dolgozniuk kelljen. A kormány azonban ismét időhúzásba kezdett: az Emberi Erőforrások Minisztériumának február 22-éig kellett volna ellenajánlatot benyújtania a bíróságra, a szakszervezetek szerint ez azonban máig sem történt meg. A sztrájkbizottsági egyeztetések közötti időt is kitolták: legutóbb február 16-án ültek le a PSZ és a PDSZ képviselőivel, a következő fordulóra pedig március 2-án kerülhet sor.