;

botrány;Credit Suisse;

- Credit Suisse-botrány: A hatóságok leginkább a kiszivárogtatás körülményeire kíváncsiak

A kirobbant botrány következményeként a banknak várhatóan felelnie kell a svájci pénzügyi piacfelügyelet kérdéseire.

Némák a hatóságok, és a jelek szerint a törvényalkotók sem tudnak mit kezdeni a Credit Suisse botrányával. Arról, hogy lesz-e következménye a napvilágot látott tényeknek - miszerint a bank bűnözők illegális számláit vezette - egy szót sem ejtenek Svájcban. A sajtó pedig leginkább a svájci újságírók fenyegetettségével foglalkozik a kiszivárogtatott banki adatok kapcsán. Az ügyfélbizalom megrendítése 1943 óta számít bűncselekménynek Svájcban. A törvényt tovább szigorították 2016-ben azzal kiegészítve, hogy az illegálisan eltulajdonított banki információk felhasználása börtönbüntetést von maga után, és ez vonatkozik a sajtó munkatársaira is.

A pénzintézet nem kommentálja a tartalmi kérdéseket, a bűnözőkkel, adócsalókkal, korrupt politikusokkal létesített kapcsolatok, illegálisan nyitott számlák kivizsgálását nem sorolják a sürgős feladatok közé. Annyit tudni, hogy az Ernst and Young pénzügyi tanácsadó segítségére számítanak a vizsgálatokban, amelyek egyelőre kizárólag a kiszivárogtatás körülményeire koncentrálnak, ki, hogyan, milyen körülmények között jutott hozzá a több, mint 30 ezer ügyfél adataihoz, és milyen módon nyílt lehetősége azok átadására a német Süddeutsche Zeitungnak. A hivatalos banki kommunikáció szerint nincsenek meggyőződve arról sem, hogy kiszivárogtatás történt, «feltételezett» eseményt emlegetnek. Külső szakemberek bevonását, szigorúságot ígérnek, közben értetlenkednek, miután ezekhez az adatokhoz csak «nagyon kevés«  személynek lehetett hozzáférése. A találgatások szerint olyan alkalmazott tehette, aki a banki megfelelőséget felügyelő csoportban dolgozott.

A Credit Suisse nem erősítette meg az értesülést, hogy bírósági eljárást indít a kiszivárogtatók, vagy az adatok felhasználói ellen.

Nem világosak a svájci igazságszolgáltatás tervei. A Zürich-i bíróság szűkszavú közleménye szerint figyelemmel kísérik az ügy médiákban nyilvánosságra hozott fejleményeit. Ami a szakma véleményét illeti: a többség szerint lehet, hogy az ellenőrzés szabályozása nem tökéletes, de nincs alapvető probléma a Credit Suisse-nél. Andreas Venditti, a 288 milliárd svájci frank értékű eszközt kezelő Vontobel (privát banki és befektetési menedzsment csoport) elemzője inkább a svájci bankok renoméját félti. Ami pedig az aktuális botrányt illeti, az már csak a múlt kisértése - véleménye szerint. Valószínűleg a hatóságok is így gondolják, elévültnek tekintik a történteket. Pedig a hajdani kliensek közül sokan élnek, virulnak, fontos poziciókat töltenek be, és vélhetően Svájcon kívül is boldogulnak.

Ha a múltat nem is, a pénzmosás elleni védekezés helyzetét vizsgálná a Finma, szóvivője szerint felvették a kapcsolatot a Credit Suisse-el. A felügyelet elsősorban az adatok őrzésének biztonságára koncentrál, arra hogy az érzékeny kiliensekre vonatkozó információkhoz csak azok férhessenek hozzá, akiknek munkájához nélkülözhetetlenek. Választ várnak arra is, hogy milyen extra védelmet kapnak a politikusok, magasrangú tisztviselők, mennyire racionális a banki átvizsgálás az esetükben. Az is nagyon érdekli a pénzfelügyelőket, vajon hány svájci adat szivárgott ki a «széfből». Némileg megnyugtató számukra, hogy a nevesített ügyfelek kelet-európaiak, közel-keletiek, dél-amerikaiak, afrikaiak, ázsiaiak, de az Egyesült Államokból, Nyugat-Európából nem említenek neveket a tényfeltárók.

A Credit Suisse több ízben is hanyagul járt el a pénzmosás terén, bár ezt a pénzintézet következetesen tagadja. A Finma 2018-ban hiányosságokat állapított meg e téren, amikor a FIFA és a Petrobas (brazil multinacionális kőolajipari vállalat) ügyeit vizsgálták.

Támadás a titkok ellenA svájci banktitok hosszú ideje kritikákat vált ki világszerte, különösen a 2008-as pénzügyi világválságot követően. Több támadás is érte a titkokat külföldről - az USA fenyegetőzött, Angela Merkel pedig felhatalmazta a német pénzügyi hatóságokat, hogy pénzért vásároljanak meg adatokat svájci bankosoktól. Senki nem tudta honnan, de ezernyi adat került ezt követöen a körforgásba, a német államkasszába pedig 7 milliárd eurónyi nem várt adó folyt be. 2015-ben a Tamedia (svájci médiacsoport) is részt vett abban a nemzetközi vizsgálódásban, amely "Swissleaks" néven került a köztudatba, kiderítve, hogy a genfi HSBC (brit multinacionális befektetési bank) számláinak tulajdonosai között terroristák, fegyverkereskedők, véres gyémántokat forgalmazók vannak, szám szerint 120 olyan személy, akit körözött az Europol. A Swissleaks-ügy 40 millió frankjába került a pénzintézetnek. Más titoksértés is történt, az egyik közülük a nemzeti bank igazgatóját buktatta le. Kiderült, hogy Philipp Hildebrand felesége közvetlenül azelőtt, hogy rögzítették a frank a minimumárfolyamát, devizákkal spekulált.

Ádáz küzdelem a gyanús bankszámlák ellen

Az ügyre rálátó forrásunk szerint a hasonló cselekmények elől egyre nagyobb mértékben zárják be a kiskaput az egyes országok pénzügyi felügyeletei és adóhatóságaI. A nemzetközi kereteket öltött együttműködés alól Svájc sem vonhatja ki magát. A közeli jövőben az Európai Unió szerveként létrejön a pénzmosást és terrorizmus finanszírozását vizsgáló hatóság, amely akár párhuzamosan is felléphet a Pénzügyi Akciócsoporttal (Financial Action Task Force, FATF), a nemzetközi standardeket meghatározó kormányközi szervezettel, amely 1989-ben a G7-ek kezdeményezésére jött létre a pénzmosás elleni küzdelemre, és tevékenységét 2001 óta kiterjesztette a terrorizmus finanszírozására is.

A FATF azonosítja azokat az országokat, ahol stratégiai hiányosságokkal küzdenek, felhívja az egyes országok figyelmét egy akcióterv kidolgozásra, illetve ahol a feltárt hiányosságokkal küzdenek, ott előírja ennek a határidőn belüli felszámolását. A megtett lépéseket és eredményeket folyamatosan értékelik és ellenőrzik, valamint rendszeres jelleggel felhívásokat tesznek közzé a magas kockázatú és nem együttműködő országokról. A legfrissebb ilyen listán egy uniós tagállam szerepel: Málta, az európai országok közül Törökországot és Albániát találhatjuk meg itt. Mindenütt - így Magyarországon is - folyamatosan ellenőrzik a közszereplők (politikusok, üzletemberek) számláit, ebbe a körbe az újságírók nem tartoznak bele. Figyelemmel kisérik, hogy ki, kivel üzletel, s felvilágosítást nyújtanak más országok hatóságainak is. Nálunk az ilyen ügyek felderítésében a NAV-nak van kiemelkedő szerepe. Céljuknak mindenütt a megelőzést és a folyamatos ellenőrzést tartják - mondta forrásunk. - Bonta Miklós 

Az, hogy egy bántalmazó ellen megindul-e az eljárás, kizárólag a sértetten múlik. A hazai rendszer nem veszi figyelembe, hogy félelem, esetleg zsarolás miatt nem lép az áldozat.