A kamupártok és a kis pártok indulása a választáson keresztülhúzhatja a közös jelölteket állító ellenzéki összefogás esélyeit, mert az előbbiekre „elvesztegetett” szavazatokat a rendszer végső soron a győzteshez irányítja át. A többi között erről beszélt Kim Lane Scheppele, az amerikai Princeton University szakértője azon a tegnap esti, interneten szervezett beszélgetésben, amelyet az oxfordi St Antony’s College szervezett.
Kim Lane Scheppele a magyar választásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: ez nem egy csalásokra épülő, hanem „egy gondosan átszabott rendszer, amely azt biztosítja a Fidesz számára, hogy újra megszerezhesse a kétharmadot annak ellenére is, hogy 2010 óta minden egyes választáson az emberek egyre kisebb arányban szavaztak a Fideszre. A rendszer örvényekkel van tele, és az a kérdés, hogy az ellenzék ezzel együtt is le tudja-e győzni a Fideszt” – mondta.
A beszélgetés moderátora Timothy Garton Ash neves brit politológus arra mutatott rá, hogy ha Orbán Viktor ismét sikerrel járna az április 3-i választásokon, megszilárdítaná a Fidesz hatalmát és megerősítené a szélsőjobboldali erők szövetségét az egész kontinensen. A választás tisztaságának kérdése így még fontosabb lesz, mint a 2014-es és a 2018-as választásokon, holott az EBESZ már akkor is élesen bírálta a választások tisztaságát.
– Az EU-tagállamokban jó ideje nem voltak olyan emberi jogi szervezetek, amelyek a választások ellenőrzésére fókuszálták volna a munkájukat, és ez egy nagy hiányosság – erről már Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke beszélt. Szerinte a közelgő választásokkal kapcsolatban probléma azt is, hogy a kormány által kezdeményezett, a választásokkal egy napra kiírt gyermekvédelmi népszavazás szinte korlátlan állami finanszírozást biztosít majd a Fidesz számára, miközben a pártok kampányfinanszírozása nagyon szűkre van szabva.
Marcin Walecki, a St Antony’s College előadója aggodalmát fejezte ki, hogy bármennyi energiát is fordítsanak most uniós tagállamok a magyar választások ellenőrzésére, komoly vizsgálatok nem várhatóak. Idézte Vera Jourová biztosnak egy február 3-i nyilatkozatát, amely szerint Brüsszel nincs felkészülve arra, hogy lépéseket tegyen, amennyiben az ellenzék nem találná tisztességesnek a választások lebonyolítását. Walecki nem látja azt sem, hogy akár az Európai Néppárt, akár a Visegrádi Négyek vagy Washington kellő hangsúlyt helyezne erre az ügyre. Pedig az idei magyar parlamenti választás a legfontosabb fordulópontja lesz a jogállamiság ügyének.
