- Fejérben az ötből csak egy olyan körzet van, ahol nyitott a küzdelem a kormánypártok és az ellenzék között

Egy biztosnak tűnő, egy reményteli és három nyerhetetlennek látszó körzet: az ellenzéki összefogás szempontjából röviden így foglalható össze Fejér megye. A térség a 2010-es „fülkeforradalomig” azért jó néhány mandátumot hozott a jelenlegi ellenzéki pártoknak, mondhatni stabil bázisa volt az MSZP-nek, amelynek azonban sikerült annyira erodálnia magát, hogy 2006 után 12 évet kellett várni egy újabb ellenzéki diadalra, s akkor is a Jobbik triumfálhatott, méghozzá egy igazi szocialista körzetben, Dunaújvárosban.

Ebben a városban április 3-án is joggal remél győzelmet az összellenzék, hiszen az elmúlt négy esztendőben kétszer is sikerült legyőzni a kormánypártokat. Persze a választókerület múltját nézve ez egyáltalán nem meglepő, hiszen az eddigi nyolc normál országgyűlési választásból ötször is a mostani összefogás valamelyik pártjának jelöltje diadalmaskodott. A hőskorban, az 1990-es első szabad választáson ugyan még jobbra, egészen pontosan az MDF-re voksoltak a legtöbben a szocialista iparvárosban és környékén, ám az 1994-es nagy szocialista visszatéréskor már a Horn-kormány későbbi népjóléti miniszterét, Kovács Pált küldték a T. Házba a helyiek.

Négy évvel később a polgármesterként is sikeres Kálmán András hozta a körzetet az MSZP-nek, s 2010-ig lazán triplázott is, hogy a fülkeforradalommal itt is révbe érjen a Fidesz-KDNP. Dorkota Lajosnak azonban 2014-ben nem adatott meg az újrázás lehetősége, tőle Galambos Dénes vette át a stafétát, aki szerény 35 százalékkal is nyerni tudott, köszönhetően az akkor még széttagolt ellenzéknek. A kormánypárti jelölt 2018-ban ugyan négy százalékot még erősíteni is tudott, ez azonban már csak a tisztes zakóhoz volt elég: a jobbikos Pintér Tamás még DK-s, LMP-s és momentumos rivális ellenére is simán győzött. Hogy aztán másfél évvel később átüljön az újvárosi polgármesteri székbe, ám a következő esztendőre átcsúszott időközi voksoláson nemhogy javított volna a Fidesz-KDNP, de tovább gyengült: a szintén jobbikos Kálló Gergely ugyanis közel 20 százalékot vert névleg független, valójában a kormánypártok által támogatott ellenfelére, Molnár Tibor iváncsai polgármesterre.

Nem véletlen, hogy a Fidesz-KDNP hivatalosan nem vette a nevére Molnárt, hiszen borítékolható volt a vereség, ugyanis a 2019-es önkormányzati bukta után a kormány csúnyán rászállt a körzetközpont Dunaújvárosra. A hatalom előbb hagyta, hogy a Dunaferr tulajdonosi vitája komoly termelés-visszaeséssé, biztonsági őrös gyárfoglalás-kísérletté fajuljon, majd különleges gazdasági övezetté nyilvánította a város határában épülő, dél-koreai akkumulátorgyár területét, valamint a Hankook gumiabroncsüzemnek is helyet adó ipari parkot, többmilliárdos iparűzési adóbevételtől fosztva meg ezzel a települést. Mindezeket valószínűsíthetően nem felejtik el az újvárosi szavazók, így nem meglepő, hogy a Fidesz-KDNP csak hosszas keresgélés után talált a választáson a színeiben indulni hajlandó jelöltet: a helyi kórház főigazgatója, Mészáros Lajos vállalta végül a jelen állás szerint nem túl hálás szerepet. Ami már csak azért is meglepő, mert Mészáros két éve – egy nyilvánosságra került, a kórház dolgozóinak küldött belső levelében – még arra kérte intézménye főorvosait és főnővéreit, beszéljenek a munkatársakkal, akik FreeEÜ-s profilképpel tiltakoztak a Facebookon az egészségügyi jogállásról szóló törvény ellen: az igazgató azzal indokolta írását, hogy méltatlan magatartás az egészségügy átpolitizálása.

Messze nem ilyen esélyekkel, de mégis reménykedve várhatja a választás napját az ellenzék Székesfehérváron. Legalábbis a megyeszékhely Fejér 1-es körzetéhez tartozó részén, ahol ugyan 2010 óta a Fidesz-KDNP az úr, ám korábban veretes eredményeket értek el a jelenlegi ellenzéki összefogás pártjai. A rendszerváltáskor szabad demokrata, négy évvel később szocialista képviselőt küldtek a T. Házba a választók, s főleg utóbbi lehet emlékezetes Orbán Viktor miniszterelnöknek: mindeddig utolsó egyéni megméretésén csak a harmadik helyre futott be – és vonult el duzzogva a sajtó elől jégkorong-világbajnokságot nézni a tévében –, messze leszakadva a győztes Vancsik Zoltán és a második – SZDSZ-es – Szelier András mögött.

Balsay István 1998-as sikere után a polgármesterként is a Fidesz orra alá többször is borsot törő, szocialista Warvasovszky Tihamér uralta a körzetet, hogy aztán mindkét posztján Cser-Palkovics András váltsa a fülkeforradalom évében, míg a pártjával látványosan összevesző – és ezzel értelemszerűen a Fidesz-KDNP kampányát segítő – Warvasovszky az Állami Számvevőszék alelnöki székébe ejtőernyőzött. Mivel Cser-Palkovics a törvénymódosítás után – mely kizárta, hogy valaki országos, illetve önkormányzati pozíciót is betöltsön egyszerre – a helyiek nagy örömére a városvezetői posztot választotta, így 2014-ben a korábban a Fejér 2-es körzetben bizonyító Vargha Tamásra bízták a kormánypártok a mandátum megszerzését, aki nyolc és négy éve is megfelelt a feladatnak. Utóbbi eredménye azonban bizakodásra adhat okot ellenzéki körökben, hiszen a jelenlegi összefogás pártjai cirka 1800-zal több voksot kaptak, mint a Fidesz-KDNP-s jelölt, más kérdés, hogy különutasságuk miatt Varghának 47 százalék is elég volt a sima győzelemhez. Kihívója az idén az MSZP-s Márton Roland lesz, aki nyolc éve egyszer már megpróbált a parlamentbe jutni, s akkor 30 százalékkal a második helyen végzett, míg 2019-ben a polgármesteri posztért vívott versenyben szintén az ezüst jutott neki: 60-33-ra maradt alul a helyiek által csak Cserpának becézett városvezetővel szemben. Akinek, ha Vargha áprilisban is nyer, kezet csókolhatnak a kormánypártok, ugyanis botránymentesen vezeti városát – ügyesen elsikálva például a koronavírusra hivatkozva kivetett kormányzati sarc hatásait –, így a Fidesz-KDNP-nél toronymagasan nagyobb népszerűsége nagyot lendíthet Vargha szekerén is. Az összefogás viszont abban bízhat, hogy az országos botrányok zaja Fehérvárig azért elhallatszik.

Állami tejjel-mézzel táplált vidék

Minden bizonnyal pszichiátriai kivizsgálás várna arra, aki azt állítaná, a kormányfő faluját, Felcsútot is magába foglaló Fejér 3-as választókerületben Mészáros nyeri el a parlamenti mandátumot szabad demokrata színekben. Pedig 1990-ben éppen ez történt, igaz, nem az akkor még a felcsúti gázbekötésekkel bíbelődő Lőrinccel, hanem vezetéknévrokonával, Andrással, aki aztán 1994-ben a szocialista Papp Pálnak adta át a stafétát, persze ekkor még nem állt háza a faluban Orbán Viktornak, kertje végében egy futballstadionnal. A Fidesz az MDF-fel karöltve csak 1998-ban tudta elhódítani a körzetet, Kelemen András ráadásul kétszer is újrázni tudott, 2010 óta pedig a korábbi bicskei polgármester, Tessely Zoltán az állami tejjel-mézzel kiemelten táplált választókerület ura. A kormányfő és házi oligarchája, Mészáros Lőrinc szűkebb pártiája a statisztikák szerint a NER legnagyobb nyertese, itt egy ellenzéki képviselőnek esélye sincs. Nem véletlen, hogy Tessely ellenfeleként nem valami nagyágyú, hanem a bicskei DK-s önkormányzati képviselő, Balázs Péter indul, aki már azzal is elégedett lehet majd, ha sikerül minél kisebb zakóval megúsznia, s ezzel elmondhatja, minimalizálta a kompenzációs listás veszteségeket.

Hasonlóképpen csak országos földindulás esetén képzelhető el, hogy a kormánypártok elbukják a megye 2-es és 5-ös körzetét. Előbbiben, mely Székesfehérvár egy részét, valamint a megyeszékhelytől nyugatra eső településeket foglalja magába mindössze egyszer, 1994-ben nem nyert a jobboldal – a szabad demokrata államtitkár, Világosi Gábor a nagy kivétel –, azóta viszont a Fidesz az éppen aktuális csatolmányával – MDF, majd KDNP – simán hozza a kerületet: innen került például az országos fősodorba a hajdani egészségügyi miniszter, Gógl Árpád. A körzet 2014 óta Törő Gáboré, akit immáron harmadszor próbál majd legyőzni a jobbikos Fazakas Attila, aki nyolc éve cirka 22, 2018-ban majd’ 29 százalékot szerzett, s ugyan összellenzéki jelöltként az idén ennél többre számíthat, mandátumra azonban aligha.

Mint ahogyan az ellenzéki előválasztás DK-s győztese, a kutyakozmetikai szalont vezető Kertész Éva is az esélytelenek nyugalmával várhatja az áprilist az 5. választókörzetben. Sárbogárdon és környékén, a megye gazdaságilag leszakadt részén immár két évtizede korlátlan úr a Fidesz – és csatolmányai –, ráadásul rutinos jelöltje, Varga Gábor eddig háromszor is stabilan hozta a mandátumot, legutóbb közel 56 százalékkal. Az összellenzéki jelölt célja nagyjából bicskei kollégájával egyezhet meg: a lehető legminimálisabbra zsugorítani az országos listához fontos töredékszavazat-különbséget.