A kormány és sajtója azt sulykolja, hogy Orbán Viktornak nincs érdemi kihívója, a többség azonban úgy látja, a miniszterelnök fél a kellemetlen témáktól vagy tart attól, hogy alulmarad.
Az emberek kétharmada bizonyosan megnézne egy miniszterelnök-jelölti vitát, további 5 százalékuk valószínűleg leülne a tévé elé, ha a kormányfő és Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt egymásnak feszülnének, s csak alig negyedüket nem érdekelné egy ilyen műsor – derült ki a Publicus Intézet lapunk megbízásából készített közvélemény-kutatásából.
A Publicus Intézet kutatásának eredménye azt mutatja, az ellenzéki szavazók sokkal jobban várnának egy ilyen vitát, ugyanis 93 százalékuk szeretné látni, hogy Orbán végre ki mer állni kihívója ellen – leginkább a jobbikosok, a DK-sok és a momentumosok. Ezzel szemben a kormánypárti szavazóknak csak alig több mint a felét mozgatja meg a miniszterelnök-jelöltek esetleges csörtéje. Ilyenre 2006, vagyis az emlékezetes Gyurcsány-Orbán-vita óta nem akadt példa, ugyanis a Fidesz elnöke immáron a negyedik országgyűlési kampányban nem hajlandó kiállni. A kormánypárti szavazók relatív közönyében vélhetően komolyan közrejátszik a Fidesz kommunikációja.
A kormány és propagandasajtója azt sulykolja, hogy Orbánnak nincs ugyan félnivalója, de érdemi kihívója sem, egyúttal megpróbálják eltagadni a vita jelentőségét. Hollik István Fidesz-szóvivő indoklása szerint az ellenzéki oldalon Gyurcsány Ferenc a főnök, Márki-Zay csak beosztott, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára az ellenzéki jelöltről azt állította, „nincsen érdemi mozgástere”, „nem képes a saját akaratát végig vinni a szövetségesein sem”. Az Orbán-rivális jellegtelenítéséhez Lázár János is csatlakozott: Márki-Zay egyéni választókerületi ellenfele is kitért a felajánlott vita elől, vitaképtelennek nevezve az összellenzéki kormányfőjelöltet, aki nem adja fel: Orbán szombati évértékelője után újra vitára hívta ellenfelét.
A kormányfőjelölti vita létrejöttére azonban alig van esély. Ehhez előbb érdemben kellene változnia a hivatalos kormánykommunikációnak, amelynek része, hogy Orbán azért utasította vissza a kihívást, mert a parlamentben éppen eleget vitázik az ellenzékkel. Illetve, a kormányerők szerint pontosan tudni lehet, mit és miért csinál a kabinet, ezért felesleges külön fórumot létrehozni, hogy erről bárkivel beszéljenek. Ezzel a magyarázattal a megkérdezettek nagyjából harmada egyetért, bőven több mint 50 százalékuk szerint viszont ez nem megfelelő indok. Nem meglepetésre az egyetértők döntő többsége kormánypárti szavazó, 78 százalékuk elfogadja a magyarázatot, ami az ellenzékiek közül csak 4 százaléknak elegendő.
Lakóhely szerint is látványos az eltérés: minél kisebb egy település, annál többen értenek egyet a kormányzati narratívával, vagyis visszaköszön a propagandasajtó szakemberek által is sokat emlegetett nyomasztó vidéki túlsúlya, s ebből adódó hatékonysága. A többség viszont más okát látja annak, hogy a kormányfő miért nem hajlandó kiállni egy vitára. A válaszadók harmada szerint Orbán Viktor fél, hogy kellemetlen témák kerülhetnek szóba, 29 százalékuk szerint viszont a vereségtől tart, s ötödük véli úgy, hogy a miniszterelnök nem akar egyenlő félként mutatkozni riválisával. Utóbbi gondolatot a kormánypárti szavazók 29, az ellenzékiek 12 százaléka elképzelhetőnek tartja, a kellemetlen témák miatti kihátrálást a kormányváltást akarók 57 százaléka lája indokként, míg a Fidesz-KDNP szimpatizánsainak viszont értelemszerűen csak elenyésző része, 4 százalékuk. Végül tízből hat ellenzéki számára egyértelmű, hogy Orbán azért bojkottálja a vitát, mert fél, hogy alulmarad, persze a kormányfő hívei ezt csekély, 3 százaléknyi kivétellel elképzelhetetlennek tartják.
