- Joe Biden szerint napokon belül ki fog törni a háború

„Haditechnikai” lépéseket helyezett kilátásba Oroszország, mert a nyugati országok nem adtak kielégítő választ biztonsági követeléseire. A többi között ezt tartalmazza az a levél, amelyet csütörtök délután adtak át Moszkvában az Egyesült Államok nagykövetének, a miiheztartás véget előzőleg kiutasították az országból a követség második emberét, a karrierdiplomata Bart Gormant.

A levél szerint 2014-ben Kijevben törvénytelen puccs történt, amelyet követően Ukrajna nacionalista irányt vett, s a Krím lakosai ezért önrendelkezési jogukkal élve népszavazáson döntöttek az Oroszországhoz csatlakozásról. Ami pedig Donyeckben és Luhanszkban történt, az Ukrajna belügye. A Kreml követeléseiről csak „csomagban” lehet tárgyalni, tehát nem lehet szó külön fegyverzetkorlátozási megállapodásról.

Joe Biden szerint nagyon nagy a veszélye, hogy napokon belül kitör a háború, mert Oroszország a hivatalos állításokkal ellentétben nem vonta hátra csapatait Ukrajna határáról, éppen ellenkezőleg, újabb erők érkeztek a kritikus zónába. Az amerikai elnök szerint okkal feltételezik, hogy Moszkva háborús ürügyül szolgáló provokációt készít elő és minden jel szerint felkészültek az Ukrajnába való behatolásra. Ez Biden eddigi legkonkrétabb utalása a háború lehetőségére. Most nem tette hozzá, hogy még nem tudni, mit döntött Putyin. Az amerikai elnök, aki nyilatkozata idején még nem olvasta az orosz levelet, azt mondta, azzal küldte az ENSZ-be Antony Blinken külügyminisztert, hogy vázolja fel a válság lehetséges diplomáciai megoldásához vezető utat, mert az még mindig létezik. Biden szerint most nincs tervben újabb telefonbeszélgetés Vlagyimir Putyinnal, de Blinken felajánlotta, hogy a jövő héten újra találkozna orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. Azt is mondta, hogy megkönnyebbülne, ha téveseknek bizonyulnának az amerikai figyelmeztetések és jóslatok, de azt is felvázolta, szerintük milyen orosz hadműveletekkel fog kezdődni a háború.

Nyugati hírszerzési adatok szerint semmi jele az orosz katonai készültség csökkenésének. Ellenkezőleg, újabb hétezer katona érkezett Ukrajna közelébe, ahol az orosz erők támadási pozíciókat foglalnak el. Egy friss műholdas fotón például látszik egy Belaruszban az ukrán határtól alig hat kilométerre épült vadonatúj híd. Azt észt felderítés szerint Oroszország várhatóan korlátozott hadműveleteket folytat majd Ukrajnában. Ennek során rakétákkal lövik majd az ukrán állásokat és kulcsfontosságú területeket fognak elfoglalni, de várhatóan elkerülik a nagyvárosokat, mert azok elfoglalásához és ellenőrzéséhez túlságosan nagy erőkre lenne szükség.

Moszkvában továbbra is „amerikai hisztériáról” beszélnek és tagadják, hogy agresszív terveik lennének.

A moszkvai sajtó arról is beszámolt, hogy az ukrán hadsereg több alkalommal is aknavetőkkel lőtte a szeparatisták állásait. Ukrán részről ugyanezzel vádolták a szembenálló fegyvereseket, akik állítólag eltaláltak egy óvodát és két embernek légnyomásos sérülést okoztak. A Reuters hírügynökség nem tudta független forrásból megerősíteni, hogy mi történt valójában. Az összecsapás mindenesetre semmivel sem volt hevesebb, mint a 2015-ben érvényben lépett tűzszünet szokásosnak mondható megsértése.

A kialakult helyzetben különös jelentőséget kap a Münchenben ilyentájt évente megrendezett biztonságpolitikai tanácskozás, amelyen az Egyesült Államokat nevében idén Kamala Harris alelnök és Antony Blinken külügyminiszter fog felszólalni. Oroszország nem képviselteti magát a hétvégi konferencián, jóllehet tizenöt évvel ezelőtt Putyin elnök éppen itt fejtette ki, hogy az Egyesült Államok dominanciája és katonai erejének ismételt alkalmazása miatt senki sem tudhatja magát biztonságban, mert nem érzi, hogy a nemzetközi jog kőfalként védené.

A sok rossz hír között egy piciny reménysugár: a pekingi olimpián összeölelkezett a síakrobatikában bronzérmet szerzett orosz Ilja Burov megölelte a második helyen végzett és hazája kék-sárga lobogóját szorongató ukrán Olekszandr Abramenkót.