Mivel Oroszország lépései komoly veszélyt jelentenek az euroatlanti biztonságra, a NATO-tagállamok védelmi miniszterei a katonai szövetség védelmi és elrettentő képességének további erősítéséről egyeztek meg - közölte szerdán Brüsszelben Jens Stoltenberg.
A NATO főtitkára a kétnapos miniszteri tanácskozás első munkanapját követően tartott sajtótájékoztatóján közölte:
A védelmi tárcavezetők aggodalmukat fejezték ki a rendkívüli léptékű és indokolatlan orosz csapatösszevonás miatt az ukrán határ közelében, valamint Fehéroroszországban.
Tájékoztatása szerint a NATO arra szólította fel Oroszországot, hogy válassza a diplomáciát, és nemzetközi kötelezettségeinek és kötelezettségvállalásainak megfelelően haladéktalanul vonja ki haderejét Ukrajnából. Stoltenberg kijelentette: a NATO ez idáig nem tapasztalta a feszültség csökkenését Ukrajna környékén annak ellenére, hogy Oroszország nemrégiben a határ közelében állomásozó csapatainak visszavonását jelentette be.
„A bejelentéssel szemben Oroszország növelte a csapatok számát, amit műholdfelvételek bizonyítanak”
– mondta.
Jens Stoltenberg sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a katonai erő alkalmazásával Oroszország új normát vezetett be, vitatva az európai szuverenitás és biztonság alapvető elveit. Szerinte még nem késő, hogy Oroszország elhárítsa a konfliktus elmérgesedését, és „a béke útjára lépjen”. Hozzátette, hogy az orosz fenyegetettség miatt, valamennyi tagország védelmének biztosítására a NATO további szárazföldi erőket telepít a szövetség keleti, délkeleti régióiba.
Jens Stoltenberg szerint a NATO erősíti az elrettentést szolgáló és védelmi képességeit, ugyanakkor nyitottak maradnak a párbeszédre. Reményét fejezte ki, hogy meghívását Moszkva elfogadja, és hamarosan ismét összeülhet a NATO-Oroszország Tanács.
Az orosz fél azonban lekezelően, gúnyosan reagált az újabb felvetésekre, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője legalábbis úgy fogalmazott:
„A NATO helyzetértékelési rendszerében problémák léphettek fel, ha a szövetség nem észleli az orosz csapatok visszatérését az állomáshelyükre.”
Az orosz védelmi minisztérium szerdán azt közölte, hogy a déli katonai körzet erőit kivonták a Krímből. Ezt a lépést még kedden jelentették be, arra hivatkozva, hogy a azok a csapatok térnek vissza állomáshelyükre, amelyek részvétele véget ért az Oroszország területén zajló hadgyakorlaton.
Oroszországban mély értetlenséget váltott ki az Ukrajna körül megkezdett orosz csapatvisszavonás ellenére is folytatódó nyugati hisztéria. Bármit tegyünk is a saját területünkön, a Nyugat feljogosítva érzi magát arra, hogy megmondja, mit tegyünk. Ez a jólneveltség elemi hiánya
– háborgott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Sőt, miután szerda reggelig nem igazolódott be az az amerikai és a brit sajtóban megszellőztetett CIA-s szivárogtatás, miszerint Oroszország február 16-ra virradóra le fogja rohanni Ukrajnát, Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő arról beszélt, hogy szeretné megtervezni a szabadságát. Ezért Telegram-bejegyzésben arra kérte a Bloomberg hírügynökséget, valamint a The New York Times című amerikai és a The Sun című brit napilapot:
„Közölje le az Ukrajna ellen ebben az évben esedékes orosz inváziók naptárát.”
Dmitrij Peszkov arról is beszélt, hogy Vlagyimir Putyinnak nagyon ellentmondásos véleménye alakult ki azzal kapcsolatban, hogy Kijev kész-e végrehajtani a minszki megállapodásokból rá háruló feladatokat.
Az orosz duma a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság elismerését kéri Vlagyimir Putyintól
Sőt. a Kreml szóvivője, aki szerint „Oroszországnak nem volt köze az Ukrajna ellen kedden végrehajtott kibertámadáshoz” azt állította:
Közben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén az ukrán-orosz konfliktusról, az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatokról, az európai biztonságról szóló vitában kijelentette:
Ha Oroszország agresszióhoz folyamodik, Európa gyorsan és erőteljesen fog fellépni.
Elmondása szerint az uniós válaszlépések nem csak a vagyon befagyasztásáról és orosz személyek utazási tilalmáról szólnak, hanem az európai technológiák felhasználására is, amelyektől szerinte Ororoszország „teljesen függ”. Az bizottsági elnök szerint felkészültek arra az esetre is, ha az orosz vezetés úgy dönt, hogy az energiaellátást fegyverként használja. Mint mondta, jelenleg számos olyan országgal folytatnak tárgyalásokat, amelyek készek arra, hogy fokozzák az EU-ba irányuló cseppfolyósított földgáz-exportjukat.
„Ezen a télen biztonságban vagyunk a gázellátás szempontjából, de diverzifikálnunk kell az energiaforrásainkat, hogy megszabaduljunk függőségünktől az orosz gáztól. Nagymértékben be kell fektetnünk a megújuló energiaforrásokba is”
– hangoztatta Ursula von der Leyen.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke felszólalásában felhívta a figyelmet, hogy az orosz vezetés 2014-óta folyamatosan ássa alá az ukrán nemzeti szuverenitást, főként az ország keleti részén, és most jelentős katonai erőt használ az ország körbekerítésére. Azt hangoztatta, hogy a 27 uniós tagállamnak szilárd szankciós keretet kell előkészítenie, amennyiben Oroszország az agressziót választja. Közölte továbbá, hogy az Európai Unió kész 1,2 milliárd euró makrogazdasági támogatást nyújtani Ukrajnának, és kilátásba helyezte donorkonferencia megszervezését is.
„A legsúlyosabb válság a hidegháború óta”
– jellemezte a helyzetet Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Magyar európai parlamenti képviselők is felszólaltak. Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő Ukrajnát az unió fontos stratégiai partnerének és közvetlen szomszédjának írta le, mondván, a felek biztonsága összefügg. Cseh Katalin, a Momentum képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában évtizedek óta először robbanhat ki háború. Mint mondta, ezt csakis úgy lehet felelősségteljesen elkerülni, ha az EU csökkenti több területen is meglévő függőségét Oroszországtól.
Szerda délután az EP elnöke és a képviselőcsoportok vezetői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elítélték az ukrán határ közelében zajló orosz katonai haderőösszevonást és Ukrajna Oroszország általi fenyegetését:
„Az orosz katonai hadtestek megerősödése az ukrán határon, Fehéroroszországban, az illegálisan elcsatolt Krímben, a Fekete-tengeren, valamint az EU által el nem ismert donyecki és luhanszki szakadár területeken közvetlen fenyegetést jelent Ukrajna biztonságára, ami ellentmond a nemzetközi jog alapelveinek.”
– hangzik az ügyben kiadott közlemény.
A vezetők felhívták a tagállami kormányokat tömörítő tanács figyelmét, hogy mihamarább fogadjon el szigorú gazdasági és pénzügyi szankciókat az orosz vezetéssel, az orosz elnökhöz közel álló személyekkel és családtagjaikkal szemben. Ezek „vagyonbefagyasztást és az EU-ba való beutazási tilalmat vonnak maguk után”.
Közben Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében bejelnetette, Az Európai Unió tagállamainak vezetői csütörtökön egyórás megbeszélést tartanak Brüsszelben az orosz-ukrán határon kialakult feszültség legújabb fejleményeivel kapcsolatban.
