A Győri Ítélőtábla közleménye szerint a bíróság egyetértett az ügyben első fokon eljáró Tatabányai Törvényszék ítéletével, miszerint jogellenesen mondtak fel a volt kórházigazgatónak, mivel – mint írják – a felmondásból annak oka, valamint az alapjául szolgáló tényleges munkavállalói magatartás világosan nem tűnik ki. Ennek következményeként a felperes a Munka Törvénykönyvéről szóló vonatkozó bekezdés értelmében 12 havi távolléti díjára tarthat igényt – állapította meg az ítélőtábla. A bíróság egyúttal elutasította a kórház azon fellebbezési érvelését, miszerint csak 2020. december 31. napjáig, hét hónapra, az újabb alperesi intézményvezető megbízásáig tarthat igényt a távolléti díjra.
A másodfokú bíróság a törvényszék ítéletével szemben úgy ítélte meg, hogy a felperes sérelemdíjra tarthat igényt a jogellenes munkáltatói felmondás folytán őt ért nem vagyoni sérelemért. Az ítélőtábla azzal érvelt: a kórházigazgatót részben hátrány érte közvetlenül a jogellenes felmondás folytán, mivel a korábbi karrierje megtört, a felmondást követően csak körülbelül egy évvel, a magánegészségügyben tudott elhelyezkedni. Az újabb munkahelyére naponta mintegy két órát kell utaznia, ami miatt lényegesen kevesebb időt tölthet családjával, illetve a továbbiakban nem tudja hasznosítani az állami egészségügyi igazgatásban megszerzett tapasztalatait.
Emiatt az alperes a másodfokú bíróság által mérlegeléssel megállapított összegű sérelemdíj fizetésére is köteles – tették hozzá. A másodfokú bíróság helybenhagyta a törvényszék ítéletének azon rendelkezését, miszerint a kórház köteles 24 millió forint elmaradt munkabért – valamint a 2020. április 10-től a kifizetés napjáig számított késedelmi kamatot – kifizetni a volt főigazgatónak, továbbá négymillió forint sérelemdíjat, illetve annak a 2020. április 10. napjától járó késedelmi kamatát és 660.000 Ft másodfokú perköltséget.
A peranyag szerint Csernavölgyi 2010. október 29. napjától főigazgatói, intézményvezetői munkakörben dolgozott a kórháznál, határozott időre szóló szerződéssel, majd 2017. augusztus 1-jén ismételten munkaszerződést kötöttek vele főigazgató munkakörre – a főigazgatói munkakör betöltésére kiírásra kerülő pályázat eredményes lezárásáig, de legfeljebb öt évig terjedő – határozott időtartamra. A kórház azonban 2020. április 9-én azonnali hatályú felmondással megszüntette a főigazgató munkaviszonyát. A felmondást azzal indokolták, hogy a kórházigazgató megszegte a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban korábban előírt pontos és teljes körű adatszolgáltatás követelményét azáltal, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ felé helytelen adatokat közölt az elhunyt személyekre vonatkozóan. Mindezt annak ellenére, hogy az alperes kórház-parancsnoka 2020. április 9-én kelt feljegyzésében rögzítette, hogy az ügyiratban foglaltak nem teljesítésével kapcsolatban a kórházigazgatót felelősség nem terheli.
