A budapesti Szent László Gimnázium 12 pedagógusának példáját követve kedden a VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium 20 tanára is polgári engedetlenségi akcióba kezdett: ma nem tanítanak, így tiltakozva az Orbán- kormány pénteken megjelent rendelete ellen, amely lényegében megtiltotta a pedagógus szakszervezeteknek, hogy valódi sztrájkot szervezhessenek.
A Kölcsey francia szakos tanára, Törley Katalin a Népszavának azt mondta: az akcióban résztvevő 20 pedagógus mellett 18-an írták alá azt a szolidaritási nyilatkozatot, amellyel kiállnak a radikálisabb utat választó kollégáik mellett.
Törley Katalin arról is beszámolt, a január 31-ei kétórás figyelmeztető sztrájkban - amelyhez országosan több mint 26 ezer pedagógus és oktatási dolgozó csatlakozott – a 70 fős tantestületből 42-en vettek részt. A mostani akció miatt is órák maradtak el, felügyelet, illetve helyettesítés van. Az intézményvezetőnek előre jelezték, mire készülnek, aki Törley elmondása szerint “támogatóan” vette tudomásul az akciójukat.
Az iskola egy másik, matematika-kémia tanára, Palya Tamás úgy nyilatkozott lapunknak: nem tartanak attól, hogy az egynapos munkamegtagadás miatt kirúgnák őket; egyrészt az véleményük szerint aránytalan intézkedés lenne, másrészt hirtelen nem tudnának a helyükre szerezni 20 új pedagógust. Megrovást kaphatnak, illetve az elmaradt órák után járó bért levonhatják a fizetésükből. - Karácsonykor kaptunk jutalomként két bejglit, lehet, idén erről is lemondhatunk – tette hozzá.
– Ha úgy sztrájkolnánk, ahogy azt a kormány rendeletben meghatározta, annak nem lenne semmi értelme. Meg kellene tartani az órákat, így teljesen értelmezhetetlen, észrevehetetlen egy sztrájk - nyilatkozta Nagy László, a Kölcsey történelem-média szakos tanára. Azt is elmondta, a diákok is szolidárisak velük, a január végi figyelmeztető sztrájkot a szülők is támogatták.
Törley Katalin azt is elárulta, szerdán a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban várható hasonló akció, de több más iskoláról is tudnak, ahol készülődnek, például Szegeden, Pécsen, Miskolcon.
A kormány múlt pénteken adta ki azt a rendeletet, amelyben megszabták, ha az iskolákban sztrájkra kerül sor, azt milyen feltételek mellett lehet megszervezni. Ezzel felülírták a sztrájktörvényt, amely szerint a munkabeszüntetés idején biztosított elégséges szolgáltatásokról a munkáltatónak és a munkavállalói oldalnak kell megegyeznie, ha ez nem sikerül, bíróság dönt a kérdésben. A január végi tanársztrájk esetében a bíróság másodfokú, jogerős ítéletében kimondta: az elégséges szolgáltatások körébe nem tartozhat bele, hogy a tanárok sztrájk közben is tanítsanak. A kormányrendelet ezzel ment szembe, arra kötelezve a sztrájkoló pedagógusokat, hogy a tanórák 50 százalékát, érettségiző osztályoknál a felkészítési óraszám 100 százalékát megtartsák.
A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez nemcsak a sztrájktörvénnyel, hanem az Alaptörvénnyel, sőt az uniós jogrenddel is ellentétes. A március 16-ára meghirdetett határozatlan idejű sztrájkot ugyanakkor nem fújják le, és a kormánnyal is folytatják a sztrájkbizottsági tárgyalásokat, a következő egyeztetésre most szerdán kerül sor.
Ma az Eötvös Károly Intézet is állásfoglalást tett közzé a pedagógusokat megillető sztrájkjog alkotmányellenes, kormányrendeletbe foglalt ellehetetlenítéséről. Mint írták, a kormány a parlament megkerülésével a veszélyhelyzetet használja ürügyül, de a valódi cél, hogy a választások előtt szűkítsék a “kényelmetlenebb” nyilvános viták tereit, a pedagógusok pedig a polgári engedetlenség határán kénytelenek tovább vívni harcukat. Az Intézet egy korábbi elemzésében már rámutatott: a kormány a rendkívüli jogrendet elsősorban nem a járvány elleni védekezésre, hanem saját hatalmának megerősítésére használja.
