„Egy friss kutatás szerint Magyarország az EU második legkorruptabb országa, már csak Bulgáriát sikerült megelőznünk. 180 ország közül hazánk a 73. helyen áll” - állította egy írásbeli kérdésben a Párbeszéd frakcióvezetője, melyet a vádhatóság vezetőjének címzett. Szabó Tímea szerint ugyanis a kutatást 1995 óta minden évben elkészítik, az elmúlt évtizedek legrosszabb eredményét produkálta Magyarország 2021-ben. Ugyanakkor ő maga nem lepődik meg ezen, mivel elég, ha csak a Völner-Schadl ügyre gonndolunk. Az állam egyes vezetői pénzért adják veszik az egyetemi vizsgákat, a diplomákat, félemlítenek meg a bírókat - vélekedett. Éppen ezért azt kérdezte meg a legfőbb ügyésztől, milyen személyes felelősség terheli őt a korrupciós helyzet romlásában; mit tesz azért, hogy csökkenjen a korrupció, valamint milyen következménye lesz a „Schadl-Völner-Varga” botránynak.
Polt Péter általában a lehető legszűkszavúbban szokott a képviselők írásban feltett kérdéseire válaszolni, ám most hosszassan fejtette ki reakcióját. Elöljáróban leszögezte, felelősségéről véleményt alkotni nem tartozik a feladatkörébe, mivel erre az Országgyűlés hivatott, melynek a törvények szerint beszámol.
Jelezte, hogy Szabó Tímea kérdésében a Transparency International Korrupciós Érzékelési Indexére (CPI) utal, amely szerinte egy percepciós mutató, vagyis nem objektív adatok, hanem közvéleménykutatások adatai alapján rangsorolja az országokat. A CPI ezért nem az objektív valóságot tükröző és igazolható tény, hanem az összeállító szervezet véleménye, mely a tudományos alapokat nélkülöző módszertan miatt még csak nem is ellenőrizhető. A legfőbb ügyész szerint a tények a következők:
2018. és 2020. között a korrupciós ügyekben a vádemelések aránya minden évben meghaladta az összes bűncselekményre vonatkozó vádemelési arányt;
a korrupciós bűncselekmények miatt indult ügyekben a váderedményesség fokozatosan javault (2018: 87,7%; 2019; 88,8%; 2020: 94%);
az OLAF igazságügyi ajánlásaival érintett ügyekben a vádemelési arány jelentősen meghaladja az uniós tagállamok átlagos vádemelési arányát. Emellett a szervezet és a magyar ügyészség együttműködése kiválónak minősíthető;
2021-ben a hazai vádhatóság együttműködési megállapodást kötött az Európai Ügyészséggel, mely alapján már sikeres nyomozati cselekmények zajlottak idehaza;
ráadásul az elmúlt, megközelítőleg hat évben több országgyűlési képviselővel szemben folytattak le büntetőeljárást korrupciós ügyek miatt, mint a rendszerváltást követő huszonöt évben.
Polt Péter hangsúlyozta, a bizonytalan alapú percepciós adatokkal szemben „a fenti tények bizonyítják az ügyészség korrupció elleni elkötelezett küzdelmét”.
Ezt követően hosszasan ecsetelte a Völner-Schadl ügyet:
„eddig nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy egyetemi vizsgákat, diplomákat állami vezetők pénzért adtak volna. A sajtóban közzétett nyomozati iratok arról szólnak, hogy egy hivatásrend szakmai és érdekképviseleti szervének elnöke - aki egyben egyetemi oktatói tevékenységet is folytatott - az ismertségi körébe tartozó oktatókat, vizsgáztatókat befolyásolta egyes vizsgázók érdekében, jogtalan előny felajánlása nélkül”;
„eddig arra sem merült fel adat, hogy állami vezetők bírókat kívántak megfélemlíteni. A sajtóban is közzétett nyomozati adatok arról szóltak, hogy egy hivatásrend szakmai és érdekképviseleti szervének elnökének állítása szerint a bírósági szervezet vezetőivel szükségszerűen fennálló szakmai kapcsolatát arra kívánta felhasználni, hogy egy számára kedvezőtlen jogi álláspontot megfogalmazó bírót retorziók érjenek, azonban a bírósági szervezet vezetőinek intézkedését nem sikerült elérnie”.
Polt Péter végezetül megjegyezte, a magyarországi korrupció megelőzését az ügyészi szervezet az alapfeladatának teljesítésével, az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetőinek bíróság elé állításával tudja segíteni, de a bűnmegelőzés alapvetően rendészeti feladat.
A legfőbb ügyész által hivatkozott üggyel kapcsolatban - nevezetesen, hogy a Fővárosi Törvényszék elnökének segítségével akart Schadl György kirúgatni egy neki nem tetsző bírót - az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja lapunknak adott interjújában azt mondta, ha ez valóban megtörtént, akkor az egy példa nélküli belső támadás a bírói integritásra nézve.
