A budapesti tudósítás az időközben megjelent cáfolat ellenére kitart amellett, hogy évértékelő beszédében Orbán Viktor igenis felvetette az uniós kilépés lehetőségét. A Huxitot még soha nem pendítette meg, de hát azt állította két napja, hogy az EU jogállami dzsihádot, szent háborút indított Magyarország ellen. Márpedig – tette hozzá a jobboldali-populista politikus a válogatott közönség előtt – ha az EU nem tér jobb belátásra, akkor a jövőben nem lesz mód továbbmenni a közös úton.
Nagy kérdés, mi várható azután, hogy az Európai Bíróság két nap múlva kihirdeti ítéletét a jogállamisági mechanizmus ügyében. A jelek arra utalnak, hogy elutasítja a magyar, illetve lengyel keresetet, az pedig érzékenyen érintheti a miniszterelnököt, az oligarcháit ugyanis csakis a nagyvonalú európai támogatásokból tudja kistafírozni és ugyanez a forrása az országlakóknak nyújtott választási ajándékoknak is. A kormányfő most azért rontott neki az EU-nak, mert felvetődött, hogy bedugul ez az alap.
Viszont ha a közösség nem mutat megértést a demokratikus normák megsértése iránt, akkor nyilvánvaló, hogy elválnak egymástól az utak. Miközben Orbán Viktor újraválasztását nem lehet biztosra venni.
Lehet, hogy segíthet meneszteni Orbán Viktort, ha elegendő voksot kap a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, amely ily módon a mérleg nyelvét játszhatja hét hét múlva. A tömörülést egykor poénból alapították meg, de immár komoly tényezővé válhat, mert bár úgy tűnik, mintha a miniszterelnök kemény kézzel őrizné hatalmát, valójában a túlélésért küzd. Az előrejelzések szerint a választás igen szorosnak ígérkezik.
A kutyapárt alighanem az eddigi legjobb eredménye felé tart, ami 3-4 %-ot jelent, hála az ügyes kampánynak a közösségi médiában, illetve az olyan húzásoknak, hogy szappant csempész be a kórházakba. A vezetés jelezte, hogy a párt versengeni kíván az ellenzéki jelöltekkel, ami elviheti azok támogatóinak egy részét.
Közben a párt igazi kutyákat is csatasorba állít a szavazatokért: Hubát, a bulldogot a szlovák határ mentén, továbbá Radót, a fekete labradort, innen, Vecsésről. Nem tudni, mennyire felelnek meg a feltételeknek, hogy képviselők lehessenek, de magyar lakosok és büntetlen előéletűek. Igaz, még egyik sincs 18 éves, de elképzelhető, hogy választás esetén ezt a négylábú blökiknél másként számítják. Viszont nekik is mindenképpen össze kell gyűjteniük 500 aláírást.
Az MKKP-nak jók a kilátásai, hogy vegye az 5 százalékos parlamenti küszöböt. A Facebookon 318 ezren követik, ahogy parodizálja a Fideszt, illetve a vetélytársakat. Olyan mókás ötleteket dob be, mint hogy gyengíteni kell a Föld mágneses mezejét. Viszont egyelőre nem világos, felveszi-e a kesztyűt az ellenzéki szövetséggel szemben a billegő körzetekben, ahol az eredmény néhány száz választópolgáron múlhat.
A vezércikk szerint bár sokak számára hihetetlen, Európa a háború szélén áll, ekkora tűzvész 1945 óta nem fenyegette. Hiábavaló minden szörnyű lecke: a náci időszak, Magyarország és Csehszlovákia lerohanása a hidegháború idején, majd Bosznia és Koszovó, és hogy zsarnokok szabad embereket nyomtak el. Mintha mindez teljesen feledésbe merült volna., a történelem a jelek szerint ismétli önmagát.
Az USA, az Egyesült Királyság és a NATO-szövetségesek három vonatkozásban is egységesek:
1. A titkosszolgálataik egyetértenek abban, hogy Oroszország elegendő katonát sorakoztatott fel az ukrán határon, így meg tudja indítani az átfogó inváziót, képes elfoglalni Kijevet és olyan kormányt hatalomra juttatni, amely jobban megfelel az érdekeinek.
2. A nyugati hatalmak szerint a jelenlegi helyzetért csakis Vlagyimir Putyin a felelős, és ő határozza meg, megindul-e az invázió, és ha igen, mikor. De még nem mondta ki a döntő szót, így le lehet beszélni.
3. A 30 NATO-tagállam nem fog közvetlenül beavatkozni katonai erővel Ukrajna mellett, de ezt az álláspontot bizonyosan felülvizsgálják a következő napok eseményeinek függvényében. Hiszen összerándul a gyomor, ha felmerül, hogy tétlenül kell végignézni, amint eltipornak egy fiatal, független demokráciát, amelynek elidegeníthetetlen joga, hogy megválassza barátait és szövetségeseit. Jó páran fel fogják tenni a kérdés, mire jó a nyugati szövetség, ha nem arra, hogy megvédje a szabadságot az agresszióval szemben.
Jelen helyzetben fokozni kell a diplomáciai erőfeszítéseket, hogy Vlagyimir Putyin visszakozzon. Elsődleges fontosságú, hogy az elnököt nyomatékosan emlékeztessék, milyen következmények várnak rá, ha figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot, a józan észt, valamint az alapvető tisztességet, és kiadja a parancsot a támadásra. Ha elszánja magát az agresszióra, gyorsan szankciókat kell elrendelni, meggyőzve az ingadozókat, Németországot, Magyarországot és Ausztriát és a többieket, hogy álljanak be a sorba. Nagy-Britanniában végre véget kell vetnie az orosz pénzmosásnak Londonban.
Remélhetőleg még ki lehet védeni, hogy Oroszország katasztrofális hibát kövessen el. De a végső felelősség Vlagyimir Putyint és a hazugságait terheli, ez az ő nagy konfliktusa.
