Az elmúlt 12 év nem hozott javulást a gyermekszegénység felszámolásában Magyarországon, a helyzet inkább tovább romlott. A magyarok 74 százaléka az uniós szegénységi küszöb alatt él, a rossz lakhatási körülmények között élő kiskorúak aránya 19-ről 27 százalékra emelkedett – hangzott el a Szociális Demokráciáért Intézet péntek délutáni konferenciáján, ahol szakértők, valamint az ellenzéki összefogás politikusai vitatták meg a legfontosabb tennivalókat a gyermekszegénység felszámolása érdekében.
A rendezvényre videóüzenetet küldött az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztosa, Nicolas Schmit is, amelyben elmondta: az EU elkötelezett a gyermekszegénység felszámolása mellett, többek között ezért is hozták létre az Európai Gyermekgarancia programot, melynek célja, hogy 2030-ra legalább ötmillió gyermeket emeljen ki a szegénységből. A programhoz való csatlakozáshoz megvalósíthatósági tanulmány is készült, melynek céljait a tanulmány vezető szerzője, Herczog Mária gyermekvédelmi szakértő, az Ifjúsági Egyesület igazgatója ismertette.
Mint mondta, a tanulmány nemcsak abban nyújthat segítséget, hogyan lehet elősegíteni az érdemi csatlakozást a következő évek EU-s programjaihoz, hanem abban is, miként lehetne jobban elosztani a jelenlegi és lehetséges erőforrásokat. Szerinte a mostani családtámogatási rendszer aránytalanná vált, elsősorban a jómódú családoknak kedvez. Rámutatott: az elmúlt években a dolgozói szegénység aránya is növekedett Magyarországon, vagyis egyre többen vannak, akik rendszeres munkavégzés mellett is szegénynek számítanak. A tanulmány célja az is, hogy meggyőzze a közvéleményt - és a politikusokat - arról, hogy a gyerekekbe történő társadalmi befektetés az egyik legjobban jövedelmező tevékenység.
Az egységes ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter arról beszélt: bár történt előrelépés, a nagycsaládosok például sok támogatást kaptak, Magyarország még mindig az Európai Unió második legszegényebb országa, ami annak is a következménye, hogy azok, akik valóban rászorulnának, nem kapnak érdemi segítséget. Az ellenzéknek pedig konkrét tervei vannak, hogy ezen változtassanak. Ezeket Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke ismertette, miután emlékeztetett: a családi pótlék, a gyes és a gyed mértéke 13 éve változatlan, ami jól mutatja, hogy a Fidesznek semmit sem számítanak a kevésbé tehetős családok gyermekei.
Éppen ezért az egyik első lépésük az lenne, hogy drasztikusan emeljék a családi pótlék, a gyes és a gyed összegét, valamint törvényben rögzítenék, hogy az állam garantálja ezek értékállóságát. A családi adókedvezmények rendszerét megtartanák, de a nehéz helyzetben lévő családoknak több támogatást adnának. Az alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra csökkentenék. Szociális bérlakásprogramot is indítanának, valamint bevezetnék a pályakezdők otthonteremtési támogatását is. Hozzátette: ha áprilisban a választók nekik szavaznak bizalmat, mindezt meg is fogják valósítani.
