Oroszország már akkora katonai erőt vonultatott föl Ukrajna határainál, hogy bármikor, akár a pekingi téli olimpia idején is támadhat – jelentette ki Melbourne-ben tartott sajtóértekezletén Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Ő és Joe Biden is sürgette, hogy hagyják el Ukrajnát a még ott lévő amerikai állampolgárok. Az elnök egy kérdésre válaszolva azt mondta, semmiképpen sem fognak amerikai katonákat küldeni Kijevbe állampolgáraik kimenekítésére, mert „a dolgok gyorsan megbolondulhatnak” és az oroszokkal való esetleges összetűzés világháborúhoz vezethetne. A Liz Truss brit külügyminiszterrel folytatott csütörtöki megbeszélés után egyébként Szergej Lavrov először utalt arra, hogy ők is megkezdhetik diplomatáinak kivonását. Az orosz diplomácia vezetője eddig bírálta azokat a nyugati országokat, amelyek „ok nélkül” keltenek pánikot.
A műholdfelvételek szerint újabb orosz alakulatok bukkantak fel az ukrán határ közelében, ami tovább erősíti azt az amerikai gyanút, hogy Moszkva a konfliktus eszkalációjára készül. A Maxar nevű űrtechnológiai cég a fotók elemzésével arra jutott, hogy a Krím-félsziget egyik katonai repülőterénél 550 legénységi sátrat állítottak föl és több száz jármű tűnt fel. Ugyancsak friss orosz csapatok, katonai járművek és helikopterek érkeztek egy belarusz repülőtérre és új, nagy létszámú egység látható Oroszország nyugati részén is, 110 kilométerre az ukrán határtól.
Nem csillapítja az aggodalmat, hogy az orosz külügyminisztérium udvariatlanságnak és sértőnek nevezte a decemberi követeléseikre az Egyesült Államoktól, illetve a NATO-tól kapott válaszokat, s már azt akarja, hogy minden NATO-tag külön levélben reagáljon. A felvetés célja nyilvánvalóan a szövetség megosztása, hátha különbségek lesznek az egyes országok válaszaiban. Az amerikai és a brit vélemény szerint például azonnal kitörhet a háború, míg Emmanuel Macron francia elnök szerint Oroszország nem akarja megtámadni Ukrajnát, hanem az európai biztonsági rendszert próbálja megváltoztatni.
Pénteken újabb részletek jelentek meg a francia elnök moszkvai tárgyalásairól. Mint kiderült, Vlagyimir Putyin elnök azért ültette ugyanannak a hosszú asztalnak a végére, mint előtte az iráni elnököt vagy Orbán Viktort, mert a vendég nem egyezett bele a Covid-tesztbe. Francia források szerint Emmanuel Macron nem akarta, hogy Oroszország megszerezhesse a DNS-mintáját, bár
Berlinben eredménytelenül ért véget a „normandiai” keretek között folyó négyoldalú német-francia-orosz-ukrán szakértői konzultáció újabb fordulója. Oroszország azt akarta elérni, hogy Kijev közvetlenül tárgyaljon a donyecki és luhanszki „népköztársaságokkal”, amit az ukrán fél kizárt. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter ezt azzal indokolta, hogy ebben az esetben Oroszország a konfliktus résztvevője helyett a külső közvetítő szerepébe kerülne, amit nem fogadnak el.
Az orosz duma elvben hétfőn szavazna a két szeparatista terület önállóságának elismeréséről, pénteken azonban Vjacseszlav Vologyin házelnök azt mondta, hogy előbb útmutatást kérnek a külügyminisztériumtól. A lépés véglegesítené a területek Ukrajnától való elszakítását és olajat öntene a már amúgy is belobbanással fenyegető parázsra.
Az üzleti körök lapja, a Wall Street Journal ugyanakkor arról írt, hogy a piacok változatlanul jobban bíznak a békében a politikusoknál. Erre utal, hogy az év kezdete óta a rubel három, a hrivnya pedig másfél százalékot erősödött a dollárhoz képest.
